E-ügyintézés EU-s mércével

Bár az uniós tagállamok közigazgatási szervei jó úton haladnak, továbbra is van különbség az egyes országok teljesítménye között. Az elektronikus közbeszerzés alkalmazásának előmozdítása terén is van még mit tenni – állapítja meg az Európai Unió e-kormányzatra vonatkozó legfrissebb helyzetértékelő jelentése. Brüsszel az európai digitális menetrend keretében azt a célt tűzte ki, hogy 2015-re már az uniós polgárok fele és a vállalkozások négyötöde vehesse igénybe elektronikusan a kormányzati szolgáltatásokat.

Neelie Kroes, a Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke az értékelés kapcsán kiemelte: az EU polgárai a munkakeresésben, az adóbevallásban és a cégbejegyzésnél már növekvő számban használhatnak elektronikus formákat. Az alapvető közszolgáltatásoknak már több mint 80 százaléka érhető el a világhálón. A húsz alapvető közszolgáltatás – idesorolható egyebek mellett a gépjármű-regisztráció, az adóbevallás, a cégbejegyzés – európai online elérhetősége tavaly már elérte a 82 százalékot, ez jelentős növekedés a 2009-ben mért 69 százalékkal összevetve. A helyzetértékelésből az is kiderül, hogy a vállalkozásoknak szóló szolgáltatások szintje fejlettebb a lakosság számára rendelkezésre álló szolgáltatásokénál.

Élenjárók

E téren a legjobb eredményt Ausztria, Írország, Málta, Olaszország, Portugália és Svédország érte el, ahol valamennyi szóban forgó alapszolgáltatás teljes mértékben elérhető online. Bulgária, Lettország és Olaszország komoly előrehaladást tett a múlt évben a szolgáltatások elektronikus elérhetősége terén. Magyarország a 2009-es relatíve alacsony 52 százalékos szintről 66 százalékra javított, de még így is a sereghajtók között van. A vizsgálatba bevont államok közül nálunk gyengébben csak az uniós tagság küszöbén álló Horvátország, továbbá Szlovákia, Románia, Izland, Ciprus és Görögország teljesít az online közszolgáltatások terén.

A mostani jelentés a munkát keresők és a kezdő vállalkozók igényeire összpontosít. Megvizsgálja, hogy a közigazgatásban miként csökkentik a bürokráciát, illetve teszik egyszerűsített módon elérhetővé azokat a közszolgáltatásokat, amelyek a cégalapításhoz vagy a munka világába való visszatéréshez szükségesek. A jelentés szerint a cégalapításhoz szükséges szolgáltatások több mint felét nyújtják már az erre a célra kialakított portálon keresztül vagy automatikusan Ausztriában, Dániában, Nagy-Britanniában, Észtországban, Írországban és Svédországban. A munkát keresők számára hasznos szolgáltatásoknak ugyanakkor csak kevesebb mint fele áll jelenleg rendelkezésre az e célra kialakított portálon keresztül.

Elektronikus közbeszerzés

Bár az egyes uniós tagállamokban az állami szervek 70 százaléka már alkalmaz elektronikus közbeszerzést, ez a módszer összességében mégis igen csekély arányban lelhető fel a gyakorlatban. A legoptimistább becslések szerint is az összes beszerzésnek csak alig 5 százalékára rúgnak, így e téren még nem lehet jelentős eredményekről beszámolni. Szakértők szerint ha az elektronikus közbeszerzés teljes mértékben elérhető lenne, és szélesebb körben használnák az érintettek, az a közigazgatásnak akár 30 százalékos költségmegtakarítást is jelenthetne. Magyarországon már évek óta egy helyben topog az e-közbeszerzés, a jelenlegi kormány legutóbb a Széll Kálmán-terv kapcsán jelentette be, hogy új keretrendszert kíván kidolgozni az állami beszerzésekre.

A jelentés most először az e-kormányzat regionális és helyi megvalósítását is vizsgálja, s lényeges különbségekre mutat rá az országokon belül is. A főként helyi szinten nyújtott szolgáltatások esetében a kisebb önkormányzatok csak feleolyan mértékű online elérhetőséget nyújtanak, mint nagyobb társaik. Míg a kisebb települések weboldalai legfeljebb arra szolgálnak információval, hogyan lehet születési anyakönyvi kivonatról másolatot igényelni, a nagyobb városok weboldalai viszont már az ehhez szükséges letölthető formanyomtatványokat is tartalmazzák. Ezt egyfelől azzal magyarázzák, hogy a kisebb önkormányzatok és e települések lakosai jobban kedvelik a személyes ügyintézést, illetve a hagyományos csatornákat, másfelől jelezheti azt is, hogy a kisebb önkormányzatoknak mérsékeltebb kapacitása – kevesebb pénze, adottsága – van az elektronikus közszolgáltatások felkarolására. S. Gy.

Az értékelés emellett vizsgál nyolc olyan elektronikus közszolgáltatást is, amelyet vállalkozások vehetnek igénybe: munkáltatói társadalombiztosítási járulék, társasági adó, áfa, cégbejegyzés, adatbejelentés a statisztikai hivatalnak, vámnyilatkozat, környezettel kapcsolatos engedélyek és közbeszerzés.

Az értékelés emellett vizsgál nyolc olyan elektronikus közszolgáltatást is, amelyet vállalkozások vehetnek igénybe: munkáltatói társadalombiztosítási járulék, társasági adó, áfa, cégbejegyzés, adatbejelentés a statisztikai hivatalnak, vámnyilatkozat, környezettel kapcsolatos engedélyek és közbeszerzés.-->