Régiós vezető szerep a cél

Új érát nyit meg a hazai légi közlekedés számára a Ferihegyi repülőtér új utasforgalmi épülete, a SkyCourt – mondta Jost Lammers, a Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója. Szerinte a légikikötőnek nagy szüksége lenne egy hotelre, valamint a megközelíthetősége javítására is, ezek a fejlesztések azonban jelenleg akadályokba ütköznek.

Németh Márk

2011.03.18, 05:00

– Ma adják át ünnepélyesen a SkyCourtot, a Ferihegyi repülőtér új utasforgalmi csarnokát. Mit várnak az épülettől?

– Az egész hazai légi közlekedés számára új érát nyit meg a SkyCourt, a 2-es terminál új épülete, amely a Ferihegyi repülőtér legnagyobb beruházása 1998 óta. Az átadásával a Budapest Airport nagy minőségi előrelépést tesz azért, hogy a kelet-közép-európai régió egyik legkorszerűbb utazási és kereskedelmi kínálatát nyújtsa az utazóknak – korábban az egyik leggyakoribb panasz az utasok részéről a reptérrel kapcsolatban arra vonatkozott, hogy nem elég széles körűek a vásárlási és étkezési lehetőségek. Az új terminál bővíti a repülőtér áteresztőképességét is, így jelentősen csökken a tranzitba való bejutás ideje is az utazók számára.

– A létesítmény átadásával a Budapest Airport bevételi forrásai is bővülnek; milyen hatással számolnak ezen a téren?

– Egy ilyen beruházás egyrészt bővíti az infrastrukturális kapacitásainkat, azaz több utast, járatot és légitársaságot tudunk majd kiszolgálni, ezáltal gyarapodnak az elsődleges, légi forgalomból származó, úgynevezett „aviation” bevételeink. Másrészről a megnyíló új éttermeknek, kávézóknak, üzleteknek köszönhetően jelentősen, becsléseink szerint 20-25 százalékkal nőhet majd a „non-aviation”, például kereskedelemből, vendéglátásból és ingatlanhasznosításból származó forgalmunk is, utóbbiak aránya a teljes bevételünkön belül a jelenlegi körülbelül 30 százalékról 40 százalékra emelkedhet. A nagy nemzetközi repterek esetében egyébként az üzemeltetők forgalmának már közel kétharmadát a „non-aviation” szegmens adja, ez segít átvészelni a légi közlekedés váratlan és sokszor tervezhetetlen hullámvölgyeit.

– Milyen egyéb jelentős beruházásokat terveznek még az idén?

– A privatizációs szerződésben arra vállaltunk garanciát, hogy összesen 261 millió eurós fejlesztést hajtunk végre Ferihegyen 2006 és 2011 között, ebből több mint 215 milliót már el is költöttünk. Csak maga a SkyCourt projekt mintegy 75 millió euróba került, a teljes biztonsági és infrastruktúra-beruházással együtt pedig 102 millióra rúgott a költségvetése. A fejlesztések nem állnak le, az átadás után gyakorlatilag egyből kezdjük a 2A és 2B terminál felújítását is, mintegy 15-20 millió eurós beruházás keretében. Az utasok jobb kiszolgálását célzó újítások mellett az új beruházásaink másik központja a kargó- és logisztikai üzletágunk fejlesztése: az idén elkezdtük a Cargo City nevű létesítmény építését, ennek első szakasza, egy 26 ezer négyzetméteres légiáru-elosztó központ 2012-re valósulhat meg. Hozzákezdünk még egy új hajtóműpróbázó hely építéséhez is. Mindemellett évi 3-5 millió eurót költünk egyéb, a napi működés javításához szükséges fejlesztésekre, karbantartásokra.

– Milyen elemek szerepelnek a távlati fejlesztési koncepciójukban? Ahhoz, hogy valóban nyugat-európai színvonalú legyen a légikikötő, javítani kellene a megközelíthetőségén, de Ferihegy nagy hiányosságának róják fel azt is, hogy nincs hotelje...

– Valóban, nagyon sürgős lenne egy négycsillagos, körülbelül kétszáz szobás, konferenciateremmel ellátott szálloda megépítése, azonban ennek megvalósítása jelenleg bürokratikus és jogi akadályokba ütközik. Amennyiben ezek elhárulnak, akkor elképzeléseink szerint szakmai befektetők finanszírozhatnák a beruházást, a Budapest Airport az infrastruktúrát biztosítaná hozzá. A reptér megközelíthetőségét javító közúti, vasúti és tömegközlekedési fejlesztést pedig már évek óta sürgetjük, ez a turisztikai iparág és a teljes magyar gazdaság kiemelt érdeke. Szerintünk ehhez akár az Új Széchenyi-terv részeként is lehetne uniós forrásokat biztosítani.

– Az elmúlt évek óriásberuházásai meglátszanak a cég pénzügyi eredményein, az utóbbi években jelentős veszteséget termeltek. Mikor válhat gazdaságossá a reptér üzemeltetése?

– A banki hitelekből előfinanszírozott beruházások olyan komoly költségeket okoztak az elmúlt években, amelyeknek nem jelent meg egyből a hatása a bevételi oldalon, ezzel együtt évről évre folyamatosan és jelentősen csökkentettük a veszteségeket. Az előzetes várakozásaink szerint középtávon, azaz három-hat éven belül már nyereségessé válhat a cég működése. Hozzáteszem, hogy mi a válság idején sem állítottunk le egyetlen beruházást sem, hiszen hosszú távban gondolkodunk, ugyanis még hetven évre szól az állammal kötött privatizációs szerződésünk.

– Mekkora utasforgalmat várnak az idén?

– Összesen 8,2 millió utas fordult meg a repülőterünkön tavaly, ez 7 százalékos bővülést jelentett az előző évhez képest, és az idén is hasonló ütemű növekedést várunk, így körülbelül 8,7 millió utassal számolunk. A cél elérését nagyban segíti, hogy 2011 első fél évében hat új járat is érkezik Budapestre, új légitársaságként megjelent a Qatar, és egyebek mellett az American Airlines, a Jet2.com és az AirBaltic is. A légicégek Budapestre vonzása egyébként a stratégiánk egyik központja, jelenleg is több tucat társasággal folytatunk erről tárgyalásokat.