Felgyorsulhat itthon is a cloudszolgáltatások terjedése

Kevesebb mint egy évtized alatt tizenötszörösére nőhet a felhőalapú (cloud computing) informatikai szolgáltatások piaca. Így jellemezte a napokban a terület előtt álló üzleti kilátásokat a Verizon csoport egyik vezetője Amszterdamban. A második legnagyobb amerikai távközlési szolgáltató már belépett kontinensünkre is, a holland városban nyitotta meg európai zászlóshajójának számító „felhős” adatközpontját. Csak az idén jóval kétmilliárd dollár felett költött erre a technológiára, azon felül, hogy két, e területen tevékenykedő társaságot fel is vásárolt. Az idézett vezető szerint az amerikai felhőszolgáltatók négy éven belül már 90 milliárd dolláros piacon osztozhatnak a jelenlegi 10 milliárd után, 2020-ban viszont ez a mutató már elérheti a 150 milliárdot. Világméretekben ugyanakkor ennek a lélektani határnak az átlépése elemzők szerint legkorábban két év múlva következhet be.

A cloud computingot vagy egyszerűbb nevén az internetfelhőt a jelenlegi – az informatikai költéssel takarékoskodó – időszakban az egyik leginkább jövőbe mutató technológiának tartják a szakértők. Lényege, hogy a potenciális ügyfelek nem rendelkeznek a felhőbe vont szolgáltatások fizikai infrastruktúrájával, ezeket a szolgáltatótól bérlik. Üzleti adataikat sem a saját gépükön tárolják, hanem internetes szervereken, és szolgáltatásalapon vagy havidíjas rendszerben fizetnek.

Amerikában már nagy a lelkesedés, Európában viszont az idén még nem várható jelentősebb elmozdulás a „felhők” felé. Egy közelmúltbeli felmérés alapján a cégeknek csak az egyharmada jelezte, hogy az idén többet költene cloud computing megoldásokra, és még mindig 30 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem kívánnak befektetni az internetalapú szoftver- és szolgáltatás-hozzáférésbe. A válaszadók közel fele jelenleg egyetlen ilyen alkalmazást nem használ, és egyharmaduk nyilatkozott úgy, náluk ezen funkcióik 1–25 százaléka működikmár felhőalapon.

Magyarországon a „felhősödés” nem új keletű dolog, a hazai cégek már a nyolcvanas években is találkozhattak vele, amikor számítógépidőt vásároltak maguknak. Aki tehette, már akkor is valamilyen külső forrásból igyekezett igénybe venni számítástechnikai szolgáltatást. Az internetfelhő itthoni újabb hullámában már gombamód szaporodnak az ezzel a területtel foglalkozó vállalkozások, sőt van köztük olyan is, amely ki tudott lépni a régió piacára.

Tavasszal már meg is alapították a felhőalapú számítástechnika terjedését támogató európai szervezet, az EuroCloud magyarországi egyesületét. A hazai képviselet egyik vezetője szerint nálunk erős növekedésre akkor lehet számítani, ha sikerül megnyugtatóan rendezni a technológiával kapcsolatos biztonsági és egyéb félelmeket. Vannak, akik szerint ezek a rendszerek sokkal biztonságosabbak, mint a legtöbb belső megoldás, mivel a kidolgozás időszakában sok volt az ellendrukker, így a fejlesztők nagyon odafigyeltek rá. Mások szerint viszont aggályos, hogy a cégek külső szerveren tárolják bizalmas adataikat, s ezáltal a felelősséget már nem ők, hanem egy harmadik fél, a „felhős” szolgáltató vállalja.

Magyarországon a „felhősödés” nem új keletű dolog.