Vezeték nélküli vitás kérdések

Egy közelmúltbeli németországi eset kapcsán ismét ráirányult a

figyelem a vezeték nélküli hálózatok illetéktelen használatára, illetve az üzemeltetÕk ebbÕl adódó felelÕsségére. A Német Szövetségi Bíróságnak egy zeneszámra vonatkozó szerzÕi jogok megsértése kapcsán kellett állást foglalnia. A szám forgalmazója beperelte annak az IP-címnek a birtokosát, melynek internetcsatlakozásán keresztül a mÛvet ismeretlen felhasználók letöltötték – számolt be az esetrÕl Torsten Braner, az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda jogásza. Az alperes arra hivatkozott, hogy nem Õ követte el a szerzÕi jogok megsértését, ugyanis Õ ebben az idÕpontban éppen szabadságát töltötte, és a – kikapcsolt – számítógép egy zárt szobában volt. A szerzÕi jogsértést tehát csakis egy harmadik fél követhette el, aki kívülrÕl létesített internetkapcsolatot a WLAN-csatlakozáson keresztül. A bíróságnak ebben az esetben azt kellett tisztáznia, hogy az alperes – elkövetÕként vagy résztvevÕként – osztozik-e a szerzÕi jogsértésért viselt felelÕsségben. Végül az a döntés született, hogy a privát internetkapcsolatok üzemeltetÕitÕl is elvárhatók bizonyos követelmények, melyek megsértése úgynevezett „közremÛködÕi felelÕsséget” alapoz meg – ismertette a döntést Torsten Braner.

„A nyílt vezeték nélküli hálózatok komoly jogi problémákhoz vezetnek évek óta, az egységes felsÕ szintÛ szabályozás máig hiányzik” – hangsúlyozza a jogász. „Egyébként nemcsak nálunk, de Európa más országaiban sincs konkrétan tisztázva a felelÕsség kérdése, bár különbözÕ törvényi próbálkozásokkal mindenütt lehet találkozni” – tette hozzá a szakember. „A német bíróság megállapítása Németország határain túl gyÛrÛzÕ vitahullámot indíthat el gyakorlatilag bármelyik pillanatban” – véli a szakjogász.

Az e-kereskedelmi irányelv, melyet – Németországhoz hasonlóan – Ausztriában és Magyarországon is átvettek, nem hárít a szolgáltatókra – beleértve a vezeték nélküli hálózat üzemeltetÕjét is – általános megfigyelési kötelezettséget. Egy nyílt WLAN felkínálója jogilag egyszerÛ hozzáférés-szolgáltatóként jellemezhetÕ, akit felelÕsség csak akkor terhel, ha az internetcsatlakozásán keresztül harmadik fél által elkövetett jogsértésrÕl tudomást szerez. Ha már tudomást szerzett, akkor intézkednie kell, hogy a további jogsértéseket megakadályozza. A szakember szerint a jelenlegi hazai szabályozás értelmében a hozzáférés-szolgáltató kártérítésre nem, csak a további jogsértés megakadályozására kötelezhetÕ. Az ennek bírósági megállapításával kapcsolatos költségeket azonban köteles viselni. Ez alapján tehát Magyarországon is könnyen születhet elmarasztaló ítélet egy olyan nyílt vezeték nélküli internetkapcsolat üzemeltetÕjével szemben, akinek hálózatát szerzÕi jogot sértÕ tartalom letöltésére vették igénybe.

Az ilyen veszélyek kivédésére természetesen van lehetÕség, Szilvási Ákos, a hálózati megoldásokat gyártó Zyxel regionális értékesítési menedzsere szerint ugyanis egy jól konfigurált, biztonságos WLAN hálózat esetében kizárt annak a lehetÕsége, hogy kívülrÕl betörjenek egy cég rendszerébe. Ha megtették a szükséges óvintézkedéseket, akkor ez csak úgy képzelhetÕ el, ha belsÕ segítsége van a behatolónak, esetleg valamelyik munkatárs felelÕtlenül kezeli vagy kiadja a jelszavakat. A speciális titkosítási megoldások mellett további lehetÕség a biztonság növelésére, ha elrejtik a hálózatot. Ebben az esetben a hálózati azonosító (SSID) elrejtésérÕl, titkosításáról van szó, ekkor ugyanis csak az látja a vezeték nélküli hálózatot és képes csatlakozni hozzá, aki ismeri a hálózati azonosítót. Vagyis egy wifiklienssel ellátott géprÕl indított vezeték nélküli hálózat keresés során nem látszik. A napjainkban kapható vezeték nélküli routereken már hardveres és szoftveres biztonsági megoldások egyaránt megtalálhatók, azonban a beszerzésnél érdemes odafigyelni arra is, hogy a megvásárolt eszközök ismerjék a legfejlettebb titkosítási rendszereket is – tette hozzá Szilvási Ákos.

A szakértÕ arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az egyéni felhasználók gyakran hagyják nyitva vezeték nélküli hálózataikat, ezek használata illegális. A helyzet hasonlít a nyitott kertkapu esetére, hiszen ha az utcán sétálva ilyennel találkozunk, akkor sem megyünk be a portára ismeretlenül, mivel az magánlaksértés. Hasonló módon a magánszemélyek által mÛködtetett, nyitott WLAN hálózatokra történÕ rácsatlakozás is illegális.