Bizonytalan szállodai kilátások

Több európai város hotelpiaca könyvelhetett el jelentős növekedést november hónapban, Isztambul és Párizs mellett Budapestet emelte ki legutóbbi HotStats felmérésében a TRI Hospitality Consulting társaság. A kimutatás szerint az említett városokban emelkedett legjobban az év tizenegyedik hónapjában az éves szintű RevPAR, ami az egy kiadható szobára vetített bevételt mutatja.

Törökország második legnagyobb városának szállodái a szobafoglaltságban kimutatott 1,5 százalékos visszaesés ellenére is 17,6 százalékkal növelték bevételeiket, így 193,97 euróval zárták a hónapot szobánként. A budapesti hotelek átlagosan 8,4 százalékkal magasabb árbevételt értek el, a francia fővárosban pedig 6,1 százalékkal bővült a szállásadók bevétele, igaz, ezek a városok a foglaltságban is 4,9 és 7,7 százalékos növekedést értek el.

A TRI Hospitality Consulting megjegyzi, hogy a kiemelkedő teljesítmények mellett még Amszterdam tudott stabil teljesítményt nyújtani, de természetesen visszaesők is szép számmal akadtak az év végi időszakban. Többek között London, Róma és Dubaj hotelpiaca szenvedett el kisebb-nagyobb visszaesést a kiadottság vagy éppen a szobaárak tekintetében.

A nemzetközi felmérés megjegyzi, hogy a budapesti szállodák szobái a viszonylag alacsony, de több konferencia által megsegített, mintegy 65,5 százalékos kihasználtság mellett érték el az átlagosan 91,89 eurós árbevételt novemberben a 2010 novemberében elért 84,77 euróval szemben.

Míg a nyugat-európai hotelek jelentős RevPAR-növekedést produkáltak 2010-ben, addig Kelet-Közép-Európa piaca szenvedett a válságban. Tavaly már a keleti régió országai is valamivel jobb teljesítményt nyújtottak, ami döntően a kiadottság növekedésének köszönhető.

A budapesti piac novemberi teljesítménye igen jó hír, ugyanis az egész kelet-közép-európai piacot vizsgálva kiderül, hogy a foglaltság bővülése a január-október közötti időszakban általában nem jár együtt a szobaárak hasonló mértékű növekedésével. A tendencia alól kivételnek számít Moszkva, valamint olyan lengyel városok, mint Varsó, Krakkó vagy éppen Wroclaw. Ezzel szemben Szófiában, Budapesten Pozsonyban és Poznanban stagnálás, vagy éppen csökkenés mutatható ki.

Lapunknak nyilatkozó szakmabeliek szerint bár az év vége egészen erősre sikeredett, a teljes 2011-es évet nézve közel sem ilyen rózsás a kép, és továbbra is nehéz periódusát éli a magyarországi szállodapiac. „Az előzetes becslések szerint 5-6 százalékkal nőtt 2011-ben a vendégéjszakák száma, a szobafoglaltság pedig 1-2 százalékponttal lehetett magasabb, mint egy évvel korábban, a bruttó bevételek pedig 6-7 százalékkal emelkedhettek a 2010-es értékhez képest. Ezek az eredmények azonban még mindig a 2007-es szint alatt vannak” – mondta a Világgazdaságnak Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének főtitkára. Mindez a hotelek jövedelmezőségének drámai romlásához vezetett, ugyanis a négy évvel ezelőtti szintnél alacsonyabb bevételek és kihasználtság mellett évről évre növekvő költségekkel kellett dolgozniuk.

Az idei évvel kapcsolatos kilátásokat leginkább a bizonytalanság jellemzi – mondta a főtitkár. Hasonlóképp vélekedik Deák Imre, a Danubius Hotels vezérigazgatója, aki szerint az első számú kockázatot Magyarország megítélése jelentheti, a hazánkról, a tüntetésekről érkező negatív kicsengésű nemzetközi médiavisszhang nem csupán a befektetői bizalmat, hanem a külföldiek utazási kedvét is negatívan befolyásolhatják. Mindez a hivatásturizmust, az üzleti célú utazásokat is visszavetheti. Ezzel ellentétes hatást válhat ki a forint esetleges további gyengülése, ami olcsóbbá teheti hazánkat a külföldiek számára, és főként a környező országokból érkező beutazóforgalmat erősítheti, valamint megdobhatja a főként külföldi vendégeket fogadó budapesti, nyugat-magyarországi hotelek vagy hasonló vendégkörű gyógyszállodák bevételeit is.

Kovács István szerint a gyenge forint a belföldi turizmust is erősítheti annyiban, hogy drágítja a külföldi utazást a magyarok számára. Visszaesést eredményezhet viszont a magyarországi hotelek belföldi vendégforgalmában az üdülési csekk (ücs) kivezetése és a SZÉP kártyával való lassú felváltása. „A cégek többsége mostanság dönt a munkavállalóknak nyújtott cafeteriaelemekről, még nem lehet tudni, hogy hányan választják ezt a juttatást, és mekkora összeggel töltik fel a kártya különböző »zsebeit«. Ezért csupán 2012 második felétől számítunk a SZÉP kártyával való fizetés érezhető elterjedésére a szállodapiacon belül”– mondta. Megjegyezte: egyetértenek a SZÉP kártya bevezetésével, amely a szolgáltatók részére kevesebb költséggel jár, mint az ücs.

Mindent összevetve Kovács István már azzal elégedett lenne 2012-ben, ha a szállodaipari mutatószámok nem romlanának a múlt évhez képest. A Danubiusnál is rendkívül óvatosan terveztek az idei évre vonatkozóan, Deák Imre szerint stratégiájuk középpontjában nem a bevételek mindenáron történő növelése, hanem az euróban számolt szobaárak legalább szinten tartása, esetleg megemelése áll. Szerinte kulcskérdés lehet az idén az az ágazat számára, hogy a szállodáknak sikerül-e emelniük az árszintjükön, vagy folytatódik az öldöklő árharc, ami tovább ronthatja az iparág jövedelmezőségét.