A kockás papír ideje már rég lejárt
A helyzet nem magától változott meg, a válság jót tett az informatikának, mert az IT-re fordított pénzek levágása miatt belekényszerítette abba, hogy végre közeledjen az üzleti világhoz – hangsúlyozza a kutatás kapcsán a szakértő. Hozzáteszi, a változások azonban kétoldalúak, nemcsak az informatika tanult meg „jobban beszélni az üzleti nyelven”, amivel valódi értéket adhat az üzletnek, hanem az üzleti világ is kezdi megtanulni, értelmezni az IT-ből érkező jeleket. A cégvezetők 70 százaléka gondolja már úgy, hogy informatika nélkül nincs üzleti növekedés. Az elmúlt két év alatt sokat változott a prioritási sorrend. A vezérigazgatóknál (CEO) a piaci után a technológiai tényezők kerültek fel a második helyre, míg a makroökonómiai környezet ma már csak a harmadik. A CIO-knál pedig korábban nem voltak fontosak makroökonómiai tényezők, a különféle szabályozási elvárások, de ezek időközben annyira szigorodtak, hogy náluk ma már ezek állnak a második helyen a piaciak után. Mind az üzleti, mind az IT-világ komoly változásra számít a következő öt évben, az IT már nemcsak adatot termel, hanem kezdi megtanulni, hogyan lehet abból tudást is csinálni, hogy aztán erre alapozva az üzlet tudjon jó döntéseket hozni. Ezek a tendenciák egyértelműen jellemzik ma már a hazai viszonyokat is – húzza alá Georgiu Achilles.
A szakértő négyféle típusú CIO-t különböztet meg, az üzlettől függ, melyikre van szükség. A hagyományos megvalósító csak kiszolgálja az üzleti folyamatokat, biztosítja az informatikai infrastruktúra akadálytalan működését. A terjesztő elsősorban a bevált technológiák házon belüli terjesztését vállalja magára. Az átalakítót bízzák meg azzal, hogy a szükséges változtatásokat vezesse végig a cégen, egyszerűsítse a folyamatokat, hozza be az iparági legjobb gyakorlatokat. A legizgalmasabbnak, leginnovatívabbnak tűnő szerepbe az útmutató típusú CIO-k kerülhetnek, amelyeknek a feladata, hogy az üzletet abba az irányba mozdítsák el, amerre az informatika lehetőséget mutat. A kutatásba bevontak közel fele a terjesztő, 14 százaléka a megvalósító, 13 százaléka pedig az útmutató kategóriába sorolható. Minél innovatívabb jellegű a munkája a CIO-nak, annál közelebb kerülhet a vezérigazgatóhoz; sok cégnél az IT-igazgató is tagja az igazgatóságnak. A megvalósítók közül csak minden harmadik ül a vezetőségben, míg az átalakítók közül már minden második.
A CIO-k több mint a fele már gazdasági végzettséggel is rendelkezik, sőt van olyan is, akinek alkalmazásában nem is előfeltétel bármiféle technológiai végzettség, elsősorban gazdasági szakemberként számolnak vele. Stílusosan az ezredforduló hozta meg a fordulatot, az azt megelőző időkben még nem nagyon nézték az IT-beruházások költséghatékonyságát. Ennek sok helyen meg is fizették az árát, a CIO-k már nem dönthetnek egyedül a technológiai beruházásokról – emlékeztet a szakértő.
A felmérés tanulsága szerint a hazai CIO-k mozgástere még igen korlátozott – kommentálta a tanulmány ránk vonatkozó eredményeit Georgiu Achilles. Míg a globális kutatásban a legnagyobb fejlődési lehetőséget a megkérdezettek inkább az üzleti intelligencia és analitika, a felhőalapú és mobilmegoldásokban látják, addig a hazaiak, illetve általában a kelet-közép-európai régió válaszadói inkább a virtualizáció és az üzleti folyamatmenedzsment fejlesztésében gondolkodnak, nem vitatva el a fenti technológiák vezető szerepét.
A mobilos és közösségi média kihívásai
Magyarországon az informatikai igazgatók már jó pár helyen belső innovációs, technológiai vezetőkké válnak, ismét tagjai a vállalati igazgatóságnak, közvetlenül a vezérigazgatónak vagy a pénzügyi igazgatónak tartoznak beszámolási kötelezettséggel – mondja Klotz Tamás, a Magyar Posta Zrt. IT-igazgatója. Ma már a CIO-nak az egyik legfontosabb feladata, hogy a vállalati IT-környezetet minél költséghatékonyabban üzemeltesse.Az új technológiai irányok közül a legjellemzőbb a virtualizáció és a mobileszközök használata. Utóbbi kapcsán a Magyar Postánál ma az egyik fontos IT-projekt, hogyan vonják be a nagyvállalati környezetbe az alkalmazottak mobil- eszközeit, laptopokat, okostelefonokat, táblagépeket. A jelenlegi belső szabályozás korlátokkal ugyan, de engedi a használatukat. A másik hajtóerő a közösségi média, ennek kapcsán a kollaborációs szoftverek minél nagyobb mértékű alkalmazása a vállalaton belül.
Az új technológiai irányok közül a legjellemzőbb a virtualizáció és a mobileszközök használata. Utóbbi kapcsán a Magyar Postánál ma az egyik fontos IT-projekt, hogyan vonják be a nagyvállalati környezetbe az alkalmazottak mobil- eszközeit, laptopokat, okostelefonokat, táblagépeket. A jelenlegi belső szabályozás korlátokkal ugyan, de engedi a használatukat. A másik hajtóerő a közösségi média, ennek kapcsán a kollaborációs szoftverek minél nagyobb mértékű alkalmazása a vállalaton belül. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.