BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Meglátszik majd a megszorítás?

A tavalyihoz képest kisebb büdzséből gazdálkodik a Sziget, de a szervezők szerint a bevezetett ésszerűsítő lépések miatt ez nem lesz igazán érezhető. A régi térképeket viszont kidobhatjuk

Mivel a 20. jubileumi Sziget szervezői a tavalyi büdzséhez viszonyítva mintegy 500 millió forintot spóroltak meg a kiadási oldalon, ezért jó esély van arra, hogy feledtetve a 2011-es veszteséget, idén újra nyereséget termeljen a fesztivál. Főleg úgy, hogy az előzetes jegyeladási adatok alapján a bérleteknél csekély visszaesést, a napijegyeknél hasonló mértékű növekedést tapasztaltak, így Gerendai Károly főszervező szerint a látogatók száma elérheti a tavalyi 385 ezret. A Szigetnél két éve volt utoljára jegyáremelés és a megnövekedett költségek, az infláció és az áfaemelés okán idén kénytelenek voltak megemelni a jegyárakat. Nem véletlen, hogy ismét jóval több lesz a külföldi, ugyanis a napijegy a helyszínen 13 ezer forintba kerül. Külföldről évek óta Hollandiából érkeznek a legtöbben a Szigetre, több mint tízezren, mögöttük a franciák, a britek, az olaszok és a németek következnek, nagyjából egyformán néhány ezren. A hazai marketingre kevesebbet költöttek, de a Csík Zenekar mai és a holnapi Ákos-koncert elsősorban a magyar közönségnek szól. Ezekre a programokra olcsóbb a belépő.

„Mintegy 200 millió forintot költöttünk különböző fejlesztésekre, ebből több mint 100 milliót a Sziget látványvilágára. Minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetünk a dizájnra, a vetítésekre, az installációkra, a speciális világításokra, a különböző helyszínek vizuális frissítésére” – mondta Gerendai Károly. Összességében 3 milliárd forintból tudtak gazdálkodni. A nagy nyugat-európai fesztiválok zenei kínálatával persze nem lehet összehasonlítani a menüt, de azért így is sikerült neves előadókat idecsábítani (Snoop Dogg, Killers, Stone Roses). Tettek ajánlatot például a Red Hot Chili Peppersnek, a Metallicának, a Foo Fightersnek és a Coldplaynek is, de egyiküket sem sikerült elhozni. Az biztos, hogy idén a rutinos szigeteseknek is újra kell tanulni majd a térképet, hiszen számos helyszín költözött új helyre, nagyon sok minden átalakult, néhány programhelyszín pedig – a költségvetés szorításában – megszűnt. Nagy dobás viszont, hogy élőben közvetíti a Szigetet a világ legnagyobb videomegosztó portálja, így a világ bármely pontján, akár mobiltelefonról is követhető lesz az esemény.

A színfalak mögötti legfontosabb esemény, hogy a Sziget-alapító Gerendai Károly és tulajdonostársai elvileg éppen ma vásárolják vissza 677 millióért a fesztiválszervező cég felét az Est Médiától, amiből a médiacég kifizetheti hitelezőit. A tőzsdén jegyzett Est Média július elején jelentette be, hogy piacra dobja a Sziget Kft.-ben meglévő üzletrészét, miután az utolsó kísérlete is kudarcba fulladt a Wallis és az UniCredit Banknál fennálló 860 millió forintos adóssága törlesztéséhez szükséges pénz előteremtésére. Az üzletrészre az Est Média pályázatot írt ki, de nem akadt jelentkező. A két hitelezőnek zálogjoga volt a részesedésen, de a Sziget Kft. többi tulajdonosa kezességet is vállalt a kölcsön visszafizetésére. Gerendai Károly, a Sziget ügyvezető igazgatója még pénteken annyit mondott lapunknak, hogy az OTP-vel tárgyalnak a hitelről, de a bank nagyon nehéz feltételeket támaszt az üzlethez. Mindenképpen érdekes, hogy más piaci szereplő nem mozdult rá a licitálásra, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Est Media az elmúlt hónapokban számos potenciális befektetőt megkeresett, hogy tőkét vonjon be, mégsem járt sikerrel.

„Az emberek kétharmada látogat fesztiválokat, belépőjegyekre azonban keveset költenek: a fesztivállátogatók több mint fele legfeljebb 5000 forintot költ el egy évben azért, hogy bejusson egy eseményre” – többek között ez derült ki a Szallas.hu felméréséből.

Elsősorban a 18–29 év közötti városi korosztályra és a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkre jellemző ez a típusú szórakozás. A könnyűzenei programok a legnépszerűbbek, de a megkérdezettek körében kedveltek a gasztronómiai és a kézműves fesztiválok is.

„Érdekesség, hogy a felmérés szerint a nők szívesebben járnak el fesztiválokra. A férfiak kizárólag az olyan egyéb eseményeken vannak többségben, mint például egy veteránautós-találkozó vagy egy lovasrendezvény” – mondta Rácz István, a Szallas.hu marketingvezetője.

A fesztiválokat látogatók fele egy évben csupán 1-2 napot tölt el ilyen típusú rendezvényeken, harmaduk pedig megelégszik 3–5 nappal. Jellemzően nem is költenek sokat, már ami a szállást és a belépőjegyeket illeti. Az igénybe vett szálláshelyek közül a legkeresettebbek a kempingek, az apartmanok és a panziók.

Több a magyar zene a rádiókban és a tévékben

Mintegy 15 százalékkal több magyar zene volt hallható-látható 2011-ben, mint 2010-ben – derült ki az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület felméréséből. A televíziók és rádiók egyre több hazai zenét játszanak, a fesztiválok és rendezvények szervezői főleg magyar bandákat invitálnak. A médiatörvény 35 százalékos magyar zenei kvótát írt elő a rádiók számára. Ennek hatására az országos csatornák kivétel nélkül 35 százalék körüli magyar zenei repertoárt kínálnak. A hazai televíziók 51 százalékban magyar zenét játszottak 2011-ben, ez 3 százalékos elmozdulást jelent tavalyhoz képest.

A hanghordozók esetében a fogyasztók előnyben részesítik a magyar zenéket a külföldi előadók műveivel szemben, 2011-ben a magyar vásárlási arány megközelítette a 60 százalékot. Globálisan 2010-ben már az összes hangfelvétel-eladás 25 százalékát a digitális értékesítés tette ki, Magyarországon ez az arány még az 1 százalékot sem érte el. „Az online letöltésekben a magyar zene aránya jelentősen visszaesett 50 százalékról 27 százalékra” – hangsúlyozza a dokumentum.

A hanghordozók esetében a fogyasztók előnyben részesítik a magyar zenéket a külföldi előadók műveivel szemben, 2011-ben a magyar vásárlási arány megközelítette a 60 százalékot. Globálisan 2010-ben már az összes hangfelvétel-eladás 25 százalékát a digitális értékesítés tette ki, Magyarországon ez az arány még az 1 százalékot sem érte el. „Az online letöltésekben a magyar zene aránya jelentősen visszaesett 50 százalékról 27 százalékra” – hangsúlyozza a dokumentum. A Sziget látogatóinak száma a szervezők várakozásai szerint az idén is elérheti a tavalyi 385 ezret-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.