Élénkül a használtszoftver-üzlet

A szoftvergyártók a jövőben már nem akadályozhatják meg a használt licencek továbbértékesítését még akkor sem, ha a hozzá való programokat, mint az a legtöbb mennyiségi licenckonstrukciónál szokás, internetes letöltés alapján telepítette a vevő. Ezt mondta ki néhány hete – egy egyébként 5 éve húzódó perben – az Európai Bíróság. A testület nem ítélhet helyi ügyekben, de a mostani döntésében előírta, hogy a tagországok bíróságai kötelesek eszerint eljárni.

Nyugat-Európában már több mint tíz éve létezik a használt szoftverek kereskedelme, Magyarországon nagyjából három éve jelent meg az első – és eddig egyetlen – ilyen profilú cég. Az azóta tulajdonos- és névváltáson egyaránt átesett Licence Pro Kft. ügyvezetője, Arató E. Árpád szerint a döntés óta eltelt néhány hétben már érezhetően megélénkült a használt szoftverek kereskedelme, a meglévő ügyfelek fenntartásai, bizonytalansága megszűnni látszik, és már vannak új érdeklődők is. Bár eddig is adott volt, de a határozattal teljes mértékben egyértelművé vált a jogbiztonság a használtszoftver-licenccel rendelkezők számára is, akik egy ilyen ügylet kapcsán költségcsökkentéssel számolhatnak. Az ügyvezető számításai szerint a jelenlegi százmillióról több milliárd forintosra nőhet a piac Magyarországon. A cég nemcsak a használaton kívüli szoftverlicencek felvásárlásával, illetve azok továbbértékesítésével foglalkozik, hanem tanácsot ad a költséghatékony licenctérkép kialakításához is. A társaság eddig 6500 licenc adásvételét kezelte.

Az Európai Bíróság ítéletének mellékhatásai gyökeresen átalakíthatják a szoftverpiacot – mondja Zsoldos Sándor, a licencelési és szoftvergazdálkodási tanácsadásra szakosodott IPR-Insights Kft. ügyvezetője. Mivel a döntés megerősítette a szabad jelzést a szoftverek másodlagos piacának, ezért várhatóan egyre több vállalat választja ezt az alternatív beszerzési forrást. Ez azonban könnyen oda vezethet, hogy a szoftvergyártók – akik eddig ennek a legnagyobb ellenzői voltak – kénytelenek lesznek maguk is használtszoftver-kereskedőkké válni, hiszen ügyfeleiknek igényük lesz a már nem használt szoftverek eladására és az újabbak kedvezőbb feltételek melletti vásárlására; nagyon hasonlóan az autók piacához, ahol maguk az autószalonok is adnak és vesznek használt gépkocsikat.

Új szempontként jelenik majd meg egy szoftver beszerzése előtti mérlegelés során, hogy mekkora lesz a szoftvernek az eladási értéke (és „eladhatósága”) akkor, amikor majd a vállalat nem kívánja azt tovább használni. Ez jelentheti azt is, hogy annak érdekében, hogy az adott szoftver néhány év múlva könnyebben eladható legyen, nem éri meg nagy csomagokat vásárolni, mert a nagyobb mennyiség egyszeri beszerzése nem ad annyival nagyobb mennyiségi kedvezményt, mint amekkorát azzal bukhat a cég, hogy esetleg évekkel később a nyakán marad egy eladhatatlanul nagy csomag.

Mindezek kedvezőbb hatással lehetnek az új szoftverek árára is, hiszen azoknak kellően alacsonyaknak kell lenniük ahhoz, hogy inkább azt válasszák a felhasználók. Várható az is, hogy az új szoftverek beszerzését azzal fogják majd erősíteni a gyártók, hogy számos többletszolgáltatást adnak annak a felhasználónak, aki ilyet vesz, hogy vonzóbbá tegyék a portékájukat. Mindent egybevetve kijelenthetjük, hogy a bírósági döntéssel a legtöbbet a felhasználók nyerték – húzta alá Zsoldos Sándor.

A használt szoftverek értékesítése másban is hasonlít az autókereskedelemre – mondja Arató E. Árpád. Akár vállalati, akár magánszemélyről van szó, nem elegendő csak adásvételről szóló szerződést megkötni, hanem a licencjog átruházását is regisztráltatni kell, amihez magánemberek esetén is szükség van a szoftverterméket újrapiacosító (remarketer) cég közreműködésére.

Segítségükkel nemcsak az eladót vagy a vevőt könnyebb megtalálni egy adott szoftverre, hanem szakértelmükkel biztosítható, hogy a tranzakció minden jogi követelménynek megfeleljen ezen az érzékeny területen. „Mivel a gyártók jelenleg semmilyen támogatást nem nyújtanak ehhez ügyfeleiknek, ezért mind az eladó, mind a vevő számára nagyon fontos, hogy az ügyletek jogilag támadhatatlanok legyenek” – hívta fel a figyelmet Arató E. Árpád.

Az évenkénti licencbeszerzési költségek az IT-büdzsé meghatározó részei. Így ha a vállalatok azt a licencmennyiséget tudják innentől beszerezni, és abban a verzióban, amelyben már amúgy is használják, nem kell újabb szoftverlicencet venniük, ezzel három év alatt akár 30–70 százalék megtakarítást tudnak elérni.

Az évenkénti licencbeszerzési költségek az IT-büdzsé meghatározó részei. Így ha a vállalatok azt a licencmennyiséget tudják innentől beszerezni, és abban a verzióban, amelyben már amúgy is használják, nem kell újabb szoftverlicencet venniük, ezzel három év alatt akár 30–70 százalék megtakarítást tudnak elérni.-->