Firenze, Itália gyöngyszeme

Busszal indultam Firenzébe. Egyik kedves barátnőm közel másfél éve él ott, hozzá utaztam látogatóba. Már maga a röpke 14 órás autóbuszos utazás is különlegesség a maga nemében. A 14 óra nem csekély idő, fárasztó is, mégse elfecsérelt idő: átutaztunk Olaszország legszebb vidékein: Trieszt fényekkel teli tengerpartját súrolva érkeztünk meg Velencébe, majd tovább Bolognán keresztül több kilométeres hegyekbe vájt alagutakon és lankákon keresztül Firenze felé vettük az irányt.

Ahogyan a Napsütötte Toszkána című filmben, úgy a valóságban is a végeláthatatlan zöld mezőké és a fantasztikusan ápolt szőlőültetvényeké a főszerep. Néhol egy-egy falu ékelődik a tájba. Elnézve a fekvésüket, az itten lakók aztán biztosan nem kapnak gyakran szívinfarktust: nyugodt életük lehet ezen a csodálatosan pihentető kies vidéken, távol a nagyvárosok forgatagától. És minden mástól is. A csöndet leginkább a turisták százai, a motorbiciklik pöfékelése és az olasz mentalitás töri meg később, amikor megérkezünk Firenzébe.

A Dómtól az Uffiziig

A patinás olasz nagyvárosban gyorsan kiismerjük magunkat. Kétféleképpen tudunk hatékonyan tájékozódni: ha felfele nézünk, vagy ha megjegyezzük a kirakatokat. Nekem eleinte a felfele nézés tetszett: a firenzei dóm látványa mindennél gyönyörűbb. Európa negyedik legnagyobb székesegyháza. Zöld, fehér és fáradt-rózsaszín márványból épült. Aki betér, olyan műremekeket láthat, mint a Michelangelo Utolsó ítélet freskóját és Donatello műveit.

A dómtól nem messze, a Piazza Republicán elcsodálkozom. Ám barátnőm szerint Firenzének majdnem olyan régi és állandó látványosság a régi, díszes lovakból álló körhinta, mint maga a dóm. A térről továbbsétálva a Ponte Vecchióra jutunk, ami nem mindig kivehető a rajta átvonuló embertömegtől. A hídon a legnagyobb festők önarcképeinek gyűjteményét csodálhatjuk meg. A hídtól fél órai sétára van – sajnos hegynek fel – a Michelangelo tér, innen a legszebb a kilátás, és itt kapható a legkrémesebb olasz fagyik egyike is... Persze hogy elcsábultam.

Szerencsére innen már lefelé kellett menni a kanyargós utakon, és hamarosan az Uffizibe értünk. Bár Európa egyik legnagyobb múzeumáról van szó, mégis könnyebb falatnak tűnik, mint még egyszer a dombot megmászni. Aztán persze kiderül, egy nap alatt megnézni az összes kincset természetesen lehetetlen feladat, tehát érdemes konkrét „útitervvel” sétálni a múzeum falain belül.

Bor és tészta

Az olaszoknál a tésztafőzés művészet. Az éttermek egyik jellegzetessége, hogy kicsik, ettől olyan otthonosak, mint az olasz filmeken. Szórt fények, a falon borok sorakoznak, könnyed zene szól, a pincérek általában idősebbek.

A borokkal vigyázni kell, mert egy meleg nyári napon alaposan fejbe vágják az ember lányát. Egy hét alatt végigkóstoltam a tészták legjavát: nekem legjobban a lasagne ízlett. Húsételek ritkán szerepelnek az étlapon, inkább előételnek eszik az olaszok. Nem mondok nagy újdonságot azzal, hogy a legínycsiklandóbb édességük a tiramisu. Különlegessége abban rejlik, hogy ők nem kávéval átitatott piskótát tesznek a közepébe, hanem folyékony kávéval locsolják le az egész süteményt. Egy jó ebéd után már csak a kávé marad hátra. Az olaszok nem szeretnek sokáig ülni a kávéjuk felett. A turisták kedvéért készítenek melanzst és lattét is, de a tősgyökeres olaszok csak felhörpintik – természetesen – tej és cukor nélkül a méregerős feketéjüket, és már mennek is tovább.

Gucci, Cavalli, Prada

Abban a reményben utaztam Firenzébe, hogy minimum egy csinos olasz cipővel szédítem majd meg a barátnőimet. Az első bevásárló körutam nyomán azonban gyorsan letettem erről, hiszen akadt olyan cipő, amelynek ára az összes pénzem tízszeresébe került (volna). Firenze a nagy világmárkák városa. Említettem már, hogy a városban való tájékozódásra jó lehetőséget kínálnak a kirakatok is. Nekem például a Gucci, a Cavalli és a Prada sarkán kellett mindig balra tartanom és onnan már egyenes út vezetett barátnőm lakásáig.

Amihez az olaszok nagyon értenek: a kirakatok el- és berendezése. A legújabb trendek szerint felöltöztetett bábuk, sokszor egész jelenetet ábrázolnak. Minden táskának és cipőnek megvan a maga helye. Már korán reggel három-négy, tökéletes kosztümbe öltözött eladó igazgatja a bábukat, felkészülve a turisták áradatára és természetesen a vásárlókra is. Aki viszont nem bír csak nézelődni, annak Firenzének ezt a részét nyugodt szívvel nem ajánlhatom.

Utazás: repülővel (legközelebbi repterek Bolognában és Pisában), autóbusszal (közvetlen járat), autóval (951 km).

Szállás: mintegy hétszáz hotel várja a turistákat a város szívében, a kétcsillagostól az ötcsillagosig.

Utazás: repülővel (legközelebbi repterek Bolognában és Pisában), autóbusszal (közvetlen járat), autóval (951 km).

Szállás: mintegy hétszáz hotel várja a turistákat a város szívében, a kétcsillagostól az ötcsillagosig.-->