A miniszteri rendelettervezet ugyan már tavasszal elkészült, és a szakállamtitkárság tájékoztatása szerint hamarosan meg is jelenik, de az idén várhatóan már nem lép hatályba. Ehhez ugyanis részben a finanszírozási rendeletet is módosítani kell, másrészt felkészülési időt kell hagyni a szülésznőknek.
A szülésznői terhesgondozásra akkor nyílna lehetőség, ha az első vizsgálatok szerint előreláthatólag problémamentes lesz a várandósság. Ugyanakkor, ha a terhesség alatt bármikor felmerül a magas rizikó gyanúja, a szülésznő köteles lenne a kismamát haladéktalanul szülész-nőgyógyász szakorvoshoz irányítani. Ha a kismamát és a leendő babát veszélyeztető tényezőt sikerül elhárítani, a gondozást újra folytathatná a szülésznő is.
Egy 2005-ös uniós irányelv alapján a szülésznőknek már régen meg kellett volna adni ezt az önállóságot, a szerint ugyanis a „tagállamok biztosítják, hogy a szülésznőknek módjuk legyen” e tevékenység folytatására, valamint önálló szüléslevezetésre. Ez utóbbiról továbbra sincs szó.
Önálló terhesgondozást csak azok a szülésznők vállalhatnának, akik főiskolán szerezték szakképesítésüket, illetve azok, akiknek emelt szintű vagy felsőfokú a szakképesítésük, valamelyik kórházban szülésznőként dolgoznak, vagy rendelkeznek a várandósgondozásra vonatkozó érvényes működési engedéllyel és felelősségbiztosítással.
A szakemberek szerint nem várható szülésznői praxisok tömeges megjelenése, de a mintegy 2500 szakember közül vélhetően sokan látnak majd fantáziát saját vállalkozások elindításban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.