Duplájába kerül egy budapesti fürdőbelépő, mint vidéken

„Átlagosan 4,3 százalékkal növekedett az átlagár, melyen belül a keleti országrészben a nyári időszakban 2,1 százalékkal, míg Budapesten és környezetében 8 százalékkal. Az átlagár értékeken belül is jelentős trendek figyelhetők meg. A keleti országrész fürdői alacsony szinten tartják a belépőjegyek és szolgáltatásaik értékét (1234 forint), addig Budapest és környezetében az átlagár közelít a 2400 forinthoz, mely közel dupla különbség” – írta a Fürdőszövetség.

Szerintük a Széchenyi Pihenőkártya kedvezően hatott a forgalomra az év első felében, míg a nyári időszakban a SZÉP forgalmat tovább növelte a fürdőszolgáltatások mindhárom zsebből történő térítésére történő áttérés. Országosan a SZÉP összesített felhasználása az év első 8 hónapjában 48,5 milliárd forintot ért el, melyből a szabadidő zsebről történő összesített költés meghaladta a 6,7 milliárd forintot. A fürdők ugyanezen időszak alatt 1,3 milliárd forintos forgalmat regisztráltak, mely a szabadidő alszámla 20 százalékos lekötésének felel meg. Júliusban a többi alszámlára is kiterjesztett fürdőszolgáltatások tovább növelték a felhasználás arányát, a nyári hónapokban az első nyolc hónap 70,5 százaléka teljesült. A fürdők 2012 első negyedévében csatlakoztak a SZÉP kártya elfogadók közé, így éves összehasonlításban a növekmény többszöröse az előző évinek.

„Az elmúlt években az Üdülési Csekk felhasználásának csúcsán a fürdőszolgáltatások árbevételének 17-18 százalékát tette ki áltagosan a cafeteria elem. A 2011 és 2012-es évben történt változások miatt a turisztikai költést ösztönző béren kívüli juttatás jelentősen visszaesett. Az idei nyári szezonban a korábbi trend megfordult és a fürdők árbevétel arányos SZÉP forgalma közelít a korábbi értékekhez” – fogalmaz a Fürdőszövetség. 2013 nyarán átlagosan a fürdőszolgáltatások árbevételének 11 százalékt fedezték SZÉP kártyával, az átlagot Budapest és agglomerációja rontotta le.

A fürdőkben foglalkoztatott munkavállalók esetében nem minden munkakör esetében igaz a Budapest és „vidék” közötti bérezési különbség, Budapest javára. Az uszodamesteri, gyógymasszőri és fizioterápiás ápoló/asszisztens esetében alacsonyabb a bérezés, mint az ország nyugati fürdőiben. A bérezési különbségek a pénztárosok körében a legkisebbek, az átlagfizetés bruttó 124-127 ezer forint között mozog. A munkakörök között a műszaki területen dolgozókat fizetik meg jobban, így a vízgépészek és a karbantartók munkáját honorálják átlagosan magasabb összeggel (bruttó 142-144 ezer forint), melyet a fizioterápiás ápoló követ 138 ezer forinttal.

A szakképzettséget, magasabb felelősséget igénylő munkaköröket a statisztikai átlagok alapján 10 százalékot meghaladó mértékben honorálják magasabb összeggel. Az uszodamester, pénztáros és masszőr munkakörök munkabére 125-131 ezer forint között mozog.