Kevesebb jut marketingre
„A turizmus a magyar gazdaság egyik meghatározó, szolgáltató ágazata, mind a GDP-hez való hozzájárulás, mind a foglalkoztatás vonatkozásában. A turizmus elősegíti a helyi hagyományok fennmaradását, a kulturális- és természeti értékek bemutatását, javítja az országról kialakult képet és jelentős szerepe van az elmaradott térségek felzárkóztatásában, a vidéki népesség megtartásában is” – olvasható a törvényjavaslatban. Ráadásul a turisztikai célelőirányzat terhére történik a világ legnézettebb sporteseményei közé tartozó, Magyarország számára jelentősen pozitív makrogazdasági hatással bíró Forma 1 – Magyar Nagydíj rendezői jogdíjának 6 milliárdos kifizetése is.
„A MALÉV csődje és annak negatív hatása miatt még jelentősebb marketing források bevonására lenne szükség, hogy az Magyar Turizmus Zrt. közreműködésével további új légitársaságokat lehessen megnyerni a Liszt Ferenc Repülőtér forgalmának növeléséhez, ami Budapest turizmusát támogatná” – írta a szállodaipar helyzetét értékelő tanulmányában a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége. Más országokban még a válság éveiben is inkább emelték a turisztikai marketingre fordítható összegeket, ezzel szemben ezek Magyarországon egyre csökkentek. Figyelemreméltó, hogy jelenleg 14 millió eurós költségvetésből népszerűsítik az osztrák fővárost, ez csaknem annyi, mint a Magyar Turizmus Zrt. teljes országos büdzséje.
A turisztikai tevékenységek finanszírozása változatlanul elsősorban a vendégéjszakát terhelő idegenforgalmi adóra és annak költségvetési kiegészítésére épül. A jelenlegi rendszer szerint az a helyi önkormányzat, amely a helyi adók között idegenforgalmi adót is kivet a településen eltöltött vendégéjszakák után, kiegészítésként állami támogatást kap. Ennek összege minden egyes beszedett forint után másfél forint. Vagyis ha drasztikusan csökken a vendégéjszakák száma, kevesebb a befizetett adó, kevesebb a kiegészítés, zuhan a települési bevétel. Évek óta vita tárgya az önkormányzatok és a helyi turisztikai vállalkozások (TDM) között, hogy ki és milyen arányban diszponáljon az idegenforgalmi adó és a költségvetési hozzájárulás fölött.
„Az önkormányzatok egyes turisztikai feladatainak támogatása a beszedett idegenforgalmi adó mellé járó differenciált költségvetési kiegészítés biztosításán keresztül valósul meg. Az előirányzaton 400 millió forint került tervezésre” – áll a költségvetési törvényjavaslatban. A 3200 önkormányzatból mintegy hatszáz szed idegenforgalmi adót, a bevétel döntő többsége a leglátogatottabb ötven–száz településen folyik be. A TDM Szövetség korábban az idegenforgalmi adó után járó állami támogatást követelte magának, ez valószínűleg 2014-ben sem fog megtörténni.
Stabil támogatás a BTF-nek
Az állam is részt vállal a jövőben a Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztivál (BTF) működtetésében. Jövőre 1,84 milliárd forintot kap, 2017-ig pedig összesen 7,3 milliárd forintot. „A 2014. évben megújuló nagyrendezvény a hazai és nemzetközi kulturális értékteremtés olyan mintaprojektjévé válhat, amelyben Budapest főváros egyetlen óriási kreatív alkotói színtérként jelenhet meg. Épületek, emblematikus intézmények mellett közterek, utcák, és velük együtt a tereket használó budapestiek, vendégek és turisták százezrei válhatnak az összművészeti eseménysorozat aktív részesévé” – áll a költségvetési javaslatban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.