Rugalmasabb gyakorlat kell

Míg a 2007-2013 közötti európai uniós költségvetési ciklusban összesen mintegy 165 milliárd forintnyi közösségi forrás állt rendelkezésre magyarországi infokommunikációs technológiai (IKT) fejlesztésekre, addig 2014-2020 között 400 milliárd forint jut majd erre a célra – mondta el Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős államtitkára az Infotér konferencia tegnapi beharangozó sajtótájékoztatóján. Az IKT beruházásokat alapvetően négy cél határozza meg. Az NFM államtitkára az infrastruktúra fejlesztés kapcsán jelezte, hogy elsősorban a szélessávú internet hozzáférési lehetőségek bővítése a célkitűzés. Az Európai Unió középtávú infokommunikációs fejlesztési terveit tartalmazó Digital Agenda 2020-ban a világhálós hozzáférések kapcsán azt fogalmazták meg, hogy az időszak végére a közösségen belül a háztartások mindegyikében legalább másodpercenként 30 megabit (Mbit/s) letöltési sebességet nyújtó netkapcsolatot kell kialakítani, az otthonok felében pedig 100 Mbit/s-os sebességet kell biztosítani. „Szeretnénk elérni, hogy Magyarországon az uniós menetrendben szereplő célkitűzés már 2018-ra megvalósuljon” - fogalmazott Vályi-Nagy Vilmos.

A keresleti oldal bővítése is szükséges, amelynek fontos eszköze a digitális írástudatlanság csökkentése – jelenleg a hazai lakosság mintegy fele tartozik ebbe a kategóriába-, ezért a következő hét évben számos programot indítanak a helyzet javítására. A piaci szektor erősítése kapcsán Vályi-Nagy Vilmos jelezte, hogy a kis- és közepes vállalatoknak 100 milliárd forint áll majd rendelkezésre szolgáltatás- és alkalmazásfejlesztére. A tervekben szerepel az it-oktatás szerepének növelése, már az általános iskolában is magasabb óraszámban tanítanának informatikai ismereteket, illetve a középiskolákban is megfelelő hátteret igyekeznek teremteni az ilyen jellegű képzéshez.

Az európai uniós finanszírozási rendszerek nem készültek fel egy olyan innovatív szegmens, mint az IKT szektor támogatására, ezért elmondható, hogy Európa ezen a területen lemaradt az Egyesült Államokhoz és Ázsiához képest – számolt be a tapasztalatokról az NFM államtitkára. A jelenlegi pénzelosztási rendszer nem teszi lehetővé a gyorsabb forráskihelyezést, ezen tehát mindenképpen változtatni kell annak érdekében, hogy javuljon a kontinens versenyképessége az infokommunikációs piacon.

Az idei konferencia különleges lesz abból a szempontból, hogy lehetőséget nyújt az elmúlt hétéves költségvetési ciklus értékelésére, emellett a következő években követendő stratégia megtárgyalására is – mutatott rá Soltész Attila, az eseményt szervező Infotér Egyesület elnöke. Szerinte Magyarország az uniós átlag körül van internet használatban, az elektronikus kormányzati szolgáltatások alkalmazásában, azonban több területen a közösségi országok rangsorában az utolsó harmadban található.

Duplázhat a szoftverexport

A jelenleg nagyjából 180 milliárd forintos magyar szoftver export öt év alatt megduplázható lenne az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elemzése szerint. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a mostanihoz képest mintegy kétezerrel több, vagyis 4500 informatikus kerüljön ki az egyetemekről évente. A szervezet tanulmánya szerint a legnagyobb gond a közoktatással van, nem megfelelő szintű a természettudományos képzés. Ezen a területen mindenképpen változásra van szükség, hogy Magyarország élhessen a kínálkozó lehetőségekkel.