A hivatásturisztikai piac szerkezetét tekintve továbbra is erősen Budapest központú, mely tényt alátámasztja, hogy a főváros adott otthont a nemzetközi konferenciák 70 százalékának.
„A konferenciaturizmus a magyarországi beutazó turizmusnak továbbra is fontos szegmense. A nemzetközi összehasonlításban azonban Európához képest jelentős hátrányt könyvelhetünk el a kongresszusi központokban megtartott rendezvények tekintetében. Amíg nem épül meg egy nemzetközi színvonalú, nagy kapacitású konferenciaközpont, Magyarország továbbra is csak a 300-400 fős események terén versenyezhet érdemben” – mondta Horváth Gergely. A Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese hozzátette: a fő célpiacoknak Nagy-Britannia, Észak-Európa, az USA és Németország számítanak.
Olyan konferenciát, amelyen csak magyar résztvevő volt, 2013 első félévében 620-at rendeztek. Ezen ugyan több, mint a nemzetközi konferenciák száma, de csak 107 ezer vendég ment el rájuk. Budapest dominanciája itt már kevésbé érvényesül, hiszen a vidéki helyszínek 48 százalékot értek el. Még más szempontok alapján, de tavaly mindössze 505, a nemzetközi kritériumoknak megfelelő konferenciát rendeztek hazánkban, ami 16,1 százalékos csökkenést jelent a 2011-es 602 darabhoz képest. Ebben jelentős szerepet játszik a Malév csődje.
Nemzetközileg is érvényes trend, hogy a konferenciák átlagos időtartama és mérete egyre csökken. A rendezvények regisztrációs díjaiból és költésből származó bevételek ellenben nőnek. Még 1993 és 1997 között 4,1 milliárd dollár, 2008 és 2012 között már 12,4 milliárd dollár származott a díjakból.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.