Kárpátokon innen, erdőkön túl

A világháborúk óta egy erdélyi kirándulás politikai állásfoglalással ér(t) fel, pedig a vidék minden szempontból lélegzetelállító. Nyáron túrázásra, télen síelésre ideálisak a hegyek. Kuriózumként a helyi hétköznapok jelen időbe teszik a múltat: szekerezhet, tehenet fejhet, kenyeret süthet, jeges borvízben mártózhat, vadkempingezhet a kiránduló.

Múltból a mába

Erdély eredetileg a hegyekkel határolt Erdélyi-medencét (56 ezer km2) jelentette, de a trianon döntés óta a köznyelv Erdélynek nevezi a Magyarországtól Romániához csatolt egész területet (103 ezer km2), így a Partiumot és a Bánságot is. Őseink az Alföldtől keletre fekvő területeket „erdőn túlinak” vagy Erdőelvének hívták, ami megegyezik a latin Transsylvania jelentésével. A szászok a Siebenbürgen elnevezést használják, ami feltehetően a hét XII. századi szász várra utal.

A mintegy 8 millió erdélyi lakos háromnegyede román. A Ceausescu-éra alatt szászok tízezrei vándoroltak ki Németországba, „hazatelepülésüket” a német kormány több ezer márkás „fejpénzek” kifizetésével támogatta – ma mintegy húszezren maradtak. Rengeteg magyar is világnak indult, de számuk még ma is csaknem másfél millió körül lehet. Kis falvakban természetes a békés román-magyar „egymás mellett élés”, a nacionalizmus főleg nagyvárosok, politikusok és kocsmai törzsvendégek „passziója”.

Magyar költők nyomában

Ha irodalmi, művészeti emlékhelyek felkeresése, Ady, Arany, Kazinczy, Kölcsey nyomainak kutatása irányítja lépteinket, Koltót ne hagyjuk ki. A csöpp faluban Teleki Sándor gróf kastélyának parkjában hat éve felállított bronzszobor Petőfi Sándort és Szendrey Júliát formázza. A szomszédos Nagybánya szép környezete a szocialista nagyberuházások, az iparosítás áldozata lett, így a híres festőiskola helyett inkább a három évvel ezelőtti környezetvédelmi katasztrófa ötlik eszünkbe. Viszont a közeli Bódi-tónál, Máramaros felvonóval felszerelt síközpontja várja a sport és a természet szerelmeseit decembertől áprilisig. Erdélyben számtalan síelési lehetőség kínálkozik. A pályák környékét még nem mindenhol látták el megfelelő infrastruktúrával, de Brassó és Hargitafürdő a legigényesebbeknek sem nyújt csalódást. A helybéliek gyakorta nem kedvtelésből, hanem kényszerből csatolják fel a léceket: a havasi falvak közt csak így járható a méteres hó.

Kastélyról kastélyra járva

Szászrégenből mára szinte teljesen kikoptak a névadók, de magyarok még viszonylag sokan élnek a két hangszergyáráról elhíresült városkában. A Maros völgyét, a folyóparti kastélyokat végigjárni kívánók is innen indulnak útnak. A Teleki család hajdani rezidenciái Sáromberken és Gernyeszegen, a Bornemissza-kastély Görgényszentimrén, a Kemény família reneszánsz vára Marosvécsen várja a látogatókat. Az országutat az Istenszéke zárja: a Maros felé magasodó fennsík 1300 méteréről fenséges látvány tárul elénk. Bár csak elszánt korán kelők járják meg sötétedésre Galónyáról startolva a köves, csúszós meredélyt egy nap alatt. Nincs messze a gyógykúráiról elhíresült Maroshévíz és Borszék, ahonnan a kötelező látnivalók közt feltüntetett Gyilkos-tó és Békás-szoros már csak egy ugrás.

Úton, útszélen

Romániában virágzik a falusi turizmus – a kétes komfortú kabánák, azaz turistaházak, illetve a hasonló színvonalú hotelek mellett. Személyenként 1200-1500 forintért általában reggelit is adnak. Naprakész információk, címek, telefonszámok az erdélyi turizmus honlapjáról tölthetők le (www.erdelyiturizmus.hu). Vannak persze kényelmes luxusszállodák, neves gyógyüdülők is, de ott 18-35 ezer forintnak megfelelő euró egy kétágyas szoba.

Romániában olcsóbb a benzin, és egy cseppet sem rosszabb minőségű a magyarországinál, benzinkút pedig szinte minden kis faluban akad. A vonattal utazók még itthon vagy valamelyik erdélyi nagyvárosban váltsák meg menetjegyüket, mert a kisebb állomásokon nem árulnak nemzetközi jegyet, akinek nincs, azt a határon leszállítják. A helyközi buszjáratok annyira ritkák, hogy még a helybéliek is inkább autóstoppal próbálkoznak: iskolatáskás gyerekek, cekkeres nők, fejkendős anyókák várakoznak, és az út végén gyakran megkérdezik, mennyivel tartoznak (a kínált 5-10 ezer lejt nem illik elfogadni).

Puliszkát. A vízben főzött kukoricadara a „szegények eledele” juhtúróval, tejföllel, füstölt szalonnával dúsítva.

Lekvárt Nyáron és ősszel. Tízezrek járják a rengetegeket, és gyűjtik a somot, szedret, áfonyát, a biogyümölcsökből aztán mennyei lekvárt készítenek.

Csorba Román savanyított leves zöldséggel, hússal, pacallal, tejföllel.

Miccs Szintén román étel, két- vagy háromféle, erősen fűszerezett darált húsból gyúrt hosszúkás pogácsa, útszéleken, éttermekben, kocsmákban faszénen sütik, kenyérrel, krumplival kínálják.

Puliszkát. A vízben főzött kukoricadara a „szegények eledele” juhtúróval, tejföllel, füstölt szalonnával dúsítva.

Lekvárt Nyáron és ősszel. Tízezrek járják a rengetegeket, és gyűjtik a somot, szedret, áfonyát, a biogyümölcsökből aztán mennyei lekvárt készítenek.

Csorba Román savanyított leves zöldséggel, hússal, pacallal, tejföllel.

Miccs Szintén román étel, két- vagy háromféle, erősen fűszerezett darált húsból gyúrt hosszúkás pogácsa, útszéleken, éttermekben, kocsmákban faszénen sütik, kenyérrel, krumplival kínálják. Mit vigyen? Meleg ruhát, túracipőt. A magas hegyekben mindig (nyáron is) hűvös van, különösen esténként. A Csíki-medencében például egész nyáron fűtenek, és szeptembertől már fagy éjszakánként, a hó sem ritka. Télen gyakori a szibériai hideg.

Pótkereket A poros utak rafinált kátyúi próbára teszik a gépkocsikat és a sofőröket.-->