Sokszínűségi és esélyegyenlőségi napokat rendezett a Mátrai Erőmű Zrt. A vállalat az elmúlt 40 évben külön projekt nélkül is fontosnak tartotta az esélyegyenlőséget, ám programszerűen két éve foglalkoznak vele. Lados Tibor, a cég HR-igazgatója szerint ezzel új dimenziót kapott a kérdés, hiszen esélyegyenlőségi bizottságot működtetnek, így az egész vállalatra kiterjesztették a szemléletet, ami a korábban munkaügyi osztályként funkcionáló szervezet belügye volt.
– Esélyegyenlőségi referenst is foglalkoztatunk, aki szakmailag fogja össze az operatív feladatokat. A bizottság tagjai képzéseken is részt vettek, hogy megtanulják, hogyan kell alkalmazni a jogszabályokat. Összeállítottak hároméves tervet is, amelynek első elemeként felmérték a társaság 2100 dolgozójának véleményét az esélyegyenlőségről, s arról, hogy származott-e már előnye vagy hátránya a megkülönböztetésből. Az adatok feldolgozása folyamatosan zajlik.
– A kapott válaszokból kiderült, egy szűk kisebbség nem érti még az esélyegyenlőség lényegét és személyes sérelmeiket írják a megkülönböztetés számlájára. Többet kell tehát foglalkozni a fogalom definíciójával, elmagyarázásával. A panaszok közül 3–4 százalékot tesz ki a valóban hátrányos megkülönböztetés aránya, ezek-
kel pedig intenzíven foglalkoznunk kell. Ez érintheti a nőket, illetve többen vélik úgy, hogy egészségi állapotuk miatt érik őket hátrányok.
– Mindemellett a teljesítmény, tapasztalat és tudás kérdése, a fiatalok és idősek bérezése is fontos kérdése a területnek. Alaposabban kell kommunikálnunk, hogy a Mátra mint munkáltató mit díjaz a bérezésben, mi számít jó teljesítménynek, hogyan fizeti meg a tapasztalatot, az életkort. A teljesítményértékelés szempontjait is érthetőbben kell elmagyaráznunk – fejtette ki Lados Tibor. Hozzátette: származása miatt senkit sem ért eddig támadás a cégnél, romák, külhoni magyarok és németek is a közösség megbecsült tagjai.
Elhangzott továbbá az is: a különböző tagokból álló közösségek hatékonyabbak azoknál, ahol egyneműek, egykorúak dolgoznak együtt. Egyrészt harmonikusabb a hangulat a csapaton belül, másrészt a különböző tapasztalattal, gondolkodásmóddal rendelkező emberek kiegészítik egymást, a kritika, az eltérő ötletek előreviszik a társaságot. A cégnél a nők aránya 12 százalék, a külföldi állampolgároké egy.
A Mátra esetében kulcskérdés, hogyan fogadják az új generációt, hiszen a dolgozók átlagéletkora 46 év. Korosztály szerint 38 százalék a Ratkó-gyerekek aránya, 50 százalék tartozik az X generációhoz, azaz 1965–1975-ben született, s csak a munkavállalók tizede sorolandó az Y generációhoz, azaz 38 évnél fiatalabb. Szolgálati idő szerint a 2100 dolgozó 56 százaléka 20–29 éve van a társaságnál, 15 százaléknyian 30–39 éve, 16 százaléknyian 1–9 éve dolgoznak a Mátránál.
Az esélyegyenlőségi felmérés eredményét a cég esélyegyenlőségi referense, Borbély Anett ismertette. A dolgozók önkéntesen és anonim módon válaszolhattak a családi állapotra, a gyermekek számára, az egészségügyi állapotra, a váltóműszakra, a rendszeres túlmunkára, a diszkriminációra vonatkozó kérdésekre. A munkavállalók több mint ötöde töltötte ki a kérdőívet, s az eredmények alapján elmondható, hogy rendkívül alacsony hányaduk érzett már valamely tulajdonsága miatt hátrányos megkülönböztetést a vállalatnál. A teljes dolgozói létszámra vetítve 3 százaléknyian az életkoruk, 2 százaléknyian egészségügyi állapotuk, 1,5 százaléknyian a nemük, a családi állapotuk kapcsán tapasztaltak diszkriminációt, elsősorban a munkakörülményeik terén, az előmenetelükben.
A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók közel 70 százaléka házasságban él, s a 40–50 év közötti korosztályra elsősorban a négytagú, kétkeresős családmodell a jellemző. A kiskorú gyermeket nevelő válaszadók négyötöde – a folyamatos műszak, a hajnali munkakezdés ellenére – gond nélkül meg tudja oldani a gyermekek óvodába, illetve iskolába járását. A válaszadók ötöde a rendszeres túlmunka, harmada pedig a váltóműszak kapcsán érzi azt, hogy az valamiképp negatív hatással van a családi életére, az egészségére. A társaság vezetősége a felmérés eredményei alapján továbbra is kiemelt figyelmet szentel a munka és a magánélet összehangolására, egyensúlyának fenntartására, a dolgozók egészségi állapotának megőrzésére.
A felvételnél csak a szakmai alkalmasság számít?
Lados Tibor HR-igazgató lapunknak elmondta, a felvételnél itt nincsenek előítéletek, mindig a legjobb munkatársat keresik, megkülönböztetés nélkül. Természetesen léteznek hagyományos női-férfi szakmák, így lakatosnak, esztergályosnak nem jelentkeznek nők, de tb-ügyintézőnek, bérelszámolónak is kevés férfi akar felvételt nyerni. A sok helyen problémát jelentő túlképzettség a Mátránál nem hátrány. Lados Tibor szerint kezdhet akár alacsonyabb beosztásban is valaki, több diplomával, később följebb léphet, hiszen tudnak számára a szakmai tudásának megfelelő helyet találni. A sokrétű szakmai tudás a Mátrai Erőműnél pozitív dolog.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.