Tenger alatt érkezik a gáz

Az Európai Unióban 2035-re jelentős, évi 143 milliárd köbméteres gázimport-hiány alakulhat ki Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) előrejelzése szerint. Míg ugyanis a 2011-es behozatal 307 milliárd köbméter volt, a 2035-as igény már 450 milliárd köbméterre várható a belső termelés csökkenése, és a kereslet növekedése miatt. E többletigény kielégítésében komoly szerep juthat az Oroszország felől 7,4 milliárd euróból épített és 2011-ben átadott Északi Áramlatnak, amely 2035-ben az uniós gázigények 12 százalékát elégítheti ki. Mindezt Ulrich Lissek, a Nord Stream AG kommunikációs igazgatója ismertette a Déli Áramlat nyomvonala által érintett országokból érkezett újságírók előtt az észak-németországi Lubminban, ahol az Oroszországból a Balti-tenger alatt érkező vezeték a felszínre érkezik. Az általa képviselt projekttársaság 51 százaléka a Gazpromé, a német Wintershallnak és az E.Onnak egyaránt 15,5 százaléka van, a hollandiai Gasunie-nek és a francia GdF-nek pedig azonosan 9 százaléka.

Ulrich Lissek az Északi Áramlatot megbízható, csak az eladó és a fogadó ország szárazföldjét érintő szállítási útvonalként írta le, amelynek két vezetéke legalább 50 évig, évente akár 55 milliárd fölgázt is hozhat Európába. Ennyi 26 millió háztartás éves gázigénye. Az Északi Áramlat gázát az európai gázhálózatba a nyugat-német tartományokon keresztül a 2013 őszén átadott NEL, a keletieken keresztül be a 2011 ősze óta működő OPAL juttatja el. Ez utóbbi kapcsolatban áll a csehországi Transgas vezetékkel.

Felmerülhet, hogy e gáz akár a térségünkig is elhozható, ezért megkérdeztük az FGSZ Földgázszállító Zrt-t, mire lesz elég az ország e célra használható importkapacitása a szlovákiai összekötő vezeték átadása és a mosonmagyaróvári kompresszor kapacitásainak kibővítése után. Mint megtudtuk, az előbbi feltételekkel Szlovákiából napi 12 millió, Ausztria felől napi 14,4 millió köbméter földgáz érkezhet, ami a 31,05-35,2 százaléka Magyarország napi maximális, 75-85 millió köbméteres földgázigényének. A szállítási költségeket a Németországon, Csehországon és Szlovákián keresztüli tranzit rendszerhasználati díjai növelnék.

A válaszból adódóan számunkra vagy az Ukrajnán keresztüli stabil behozatal, vagy a nyolc országot érintő Déli Áramlat a megoldás. Ez utóbbi tervszerű előkészületeiről a napokban adott ki közleményt a Gazprom, miután a társaság igazgatósági elnöke, Alekszej Miller Budapesten Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt. A vezeték itteni szakasza a szerbiaitól az ausztriai határunkig fog vezetni. Bár hivatalosan nem mondták ki, hogy a korábbi, a szlovén határig tartó vezeték nem épül meg, ez a nyomvonalterv információink szerint lekerült a terítékről. A Déli Áramlat fő előnyeként a növekvő gázigény kielégítését, az ellátásbiztonság növelését, a beruházás idején való munkahelyteremtést és a gáz, mint környezetkímélő energiahordozó használatának elősegítését emelték ki az újságíróknak Lubminban.

Látványos építkezés

A 7,4 milliárd eurós Északi Áramlat beruházás 30 százalékát a projekttársaság tulajdonosai tulajdonosi arányaik szerint adták össze, a többi különböző hitelekből állt össze. Az 1224 kilométer hosszú, tenger alatti vezetékpáros közel 200 ezer, összehegesztett csőből áll, ebből napi 2,7 kilométernyit fektettek le a kivitelezés során. A vezeték mindkét csöve 30 hónapon belül készült el. A gáz fogadó létesítményei a Lubmin közelében lévő Greifswaldban működnek, itt van az OPAL és a NEL vezetékek kiinduló pontja is.