Ukrajna uniós hitelre számíthat téli gázimportjához

Az orosz Gazprom október 29-i igazgatósági ülése vitatja meg, hogy a társaság vásároljon-e 50 százalékos részesedést a South Stream Austria vállalatban, írja az Itar-TASZSZ hírügynökség. A másik 50 százalék az OMV-é maradna. Az érintett projektcég lesz a tulajdonosa és az üzemeltetője az orosz gáz európai szállítására lefektetendő óriásvezeték ausztriai részének.

A Gazprom igazgatóságának alaphelyzetben aligha van ellenére, hogy a társaság ellenőrizze a vezeték ausztriai projektcégét, hiszen 50 százaléka van a többi ország hasonló vállalatában is, sőt, a szerbiaiban 51 százaléka. A probléma az, hogy e vegyes vállalatok szerződései bizonyos pontokon ütköznek az Európai Unió 3. energiacsomagjának előírásaival, ráadásul Brüsszel egyre nagyobb hangot ad azon elvárásának, hogy vizsgálják felül az érintett megállapodásokat. Így, bár a korábbi, helyi Déli Áramlat vállalatok még azonnali brüsszeli tiltakozás nélkül megszülethettek, a brüsszeli felszólítás után akár provokatívnak is tűnhet egy újabb, hasonló megállapodás megkötése.

A 3. energiacsomag fő elvárásai, hogy külön tulajdonosa legyen az energia szállítójának és a kereskedőjének, hogy az energiával/energiahordozóval kapcsolatos infrastruktúrát harmadik felek is használhassák, és, hogy az adott termék ármeghatározásában szava legyen az adott országok energiahatóságának is. A szerződések uniós elvárás szerinti felülvizsgálatát azonban nehezíti, hogy azokról kormányközi megállapodások is születtek Oroszország és a partnerországok között. Oroszország arra hivatkozva ragaszkodik ahhoz, hogy a Déli Áramlatra ne vonatkozzanak a 3. energiacsomag előírásai, hogy az említett kormányközi megállapodások még a 3. energiacsomag megszületése előtt köttettek. Ausztria esetében viszont ilyen érve már nem lehet.

A Déli Áramlat el fogja kerülni Ukrajnát. A vezetéket Oroszország és Bulgária között a Fekete-tenger alján fektetik le, évi 63 milliárd köbméteres kapacitással. A szárazföldi rész Bulgárián, Szerbián és Magyarországon át jut el Ausztriába. A cső ausztriai szálát körülbelül 50 kilométer hosszúra tervezték, éves kapacitása pedig 32 milliárd köbméter lesz, ugyanannyi, mint az előbbi országokban. Az orosz hírügynökség a nyomvonalban érintett országok között említi Szlovéniát is. Az ország részvétele azonban kérdésessé vált, miután Ausztria visszalépett a projektbe, a magyarországi nyomvonalat pedig átrajzolták szlovéniai helyett ausztriai végpontúra. Hivatalosan viszont még valóban nem mondták ki, hogy a beruházás délnyugati szomszédunk nélkül valósul meg. A cső egy leágazása az olasz piacot szolgálja majd ki.

A kivitelezés hivatalosan 2012 végén indult, a gyakorlatban később. 2016-tól várható rajta szállítás – Magyarországon 2017-ben –, teljes kapacitással pedig 2018-tól működne. Alekszander Ivannyikov, a Gazprom pénzügyi és gazdasági részlegének első helyettese közel két hete jelentette be, hogy a Déli Áramlat az eddig közöltnél 47 százalékkal többe, összesen 23,5 milliárd euróba fog kerülni.

Ukrajna hitelt remélhet a gázimporthoz

Az EU tagországai kedden egyet értettek, hogy Ukrajnának segítségre van szüksége a télen átveendő orosz gáz kifizetéséhez. Günther Oettinger uniós energiabiztos szerint esélyes egy kétmilliárd eurós, rövid lejáratú hitel, Lengyelország és Csehország pedig külön segítséget is ígért. A gázügyletről vasárnap született egy előzetes megállapodás szerint Ukrajna márciusig 10 milliárd köbméter gázt kap, ezer köbméterenként 385 dollártért, és az év végéig rendezi a Gazprommal szembeni, 3,1 milliárd dolláros számláját. A tegnap kezdődött, és végsőnek szánt EU-Oroszország-Ukrajna egyeztetés lapzártánkig nem zárult le.