Az év vége előtt újabb Mol-INA forduló jöhet

A politikus az elmúlt hónapokban maga is részt vett az INA két főtulajdonosa, a horvát állam és a Mol közötti egyeztetésekben.
Meg nem erősített hírek szerint néhány hónapja annak a lehetősége is felmerült, hogy kiútként valamely amerikai cég vásárolná be magát a horvátországi társaságra, továbbá rendre hol be-, hol kikerül a hírekből, hogy a Mol netán egy orosz társaság javára mondana le horvátországi érdekeltségéről. – Nagyon sok javaslatot tettem a tárgyalófeleknek (akik eközben választottbíróságra vitték az ügyet), remélem, hogy a horvát kormány és a magyar vállalat képviselői még ez év végén tárgyalóasztalhoz ülnek – mondta.

Emlékeztetett: mivel az INA nem csak Horvátország, de Európa számára is fontos olajcég, a jövőjéről való megállapodás a két ország kapcsolatai mellett a térség és Horvátország energiabiztonsága szempontjából is jelentős feladat. A megállapodás meghozatalakor azonban figyelemmel kell lenni a gazdasági és az energiabiztonsági szempontokra is. Nem szabad például elfeledkezni annak jelentőségéről, hogy ki – azaz mennyire átlátható cég – ellenőrzi adott országban az infrastruktúrát. Az ezzel kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalakor a hosszú távú hatásokat is figyelembe kell venni, nem csak a rövid távú előnyöket – jelentette ki.

Amos Hochstein egy nemzetközi telefonos konferencián válaszolt újságíróknak abból az apropóból, hogy az utóbbi időben, elsősorban az orosz-ukrán konfliktus miatt az USA egyre élénkebb figyelemmel kíséri az EU és Oroszország energiabiztonsági ügyeit. A magyar-horvát „természetes szövetség” kapcsán elismerően szólt a magyar gázinfrastruktúra-fejlesztésekről, amelyek révén, ha megépül Horvátországban a krk-szigeti terminál, új forrásból is földgázhoz juthatunk. Az USA máris kész cseppfolyós gázt (LNG) szállítani, csakhogy térségünkben egyelőre nincs LNG fogadására alkalmas létesítmény.

– A Déli Áramlat ugyanattól az eladótól, ugyanabból a forrásból hozna nagyjából ugyanazoknak a vevőknek gázt egy sokmilliárd eurós beruházás eredményeként. Soha nem tudtam megérteni az ilyen projekteket. Erősen kérdéses, hogy a vezeték valóban diverzifikációs célt szolgálna. Fel kell tennünk tehát magunknak a kérdést, hogy a Déli Áramlat milyen célt szolgálna? Ha politikai céllal épül, akkor Európának el kell döntenie, hogy valóban diverzifikálni akarja-e az energia-beszerzését, vagy újabb egy, esetleg két generációra meg akarja erősíteni az egyetlen forrástól való függését – válaszolt Amos Hochstein a Világgazdaságnak.

A különmegbízott – a korábbi gázválságokra emlékeztetve – hangsúlyozta, az USA-nak és az EU-nak többet kell tennie az európai energiabiztonság javításáért, főképp az egységes európai energiapiac kialakításával és a valódi importdiverzifikáció megteremtésével.