BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ellenszélben a gáztermelés

A magas hazai bányajáradék és a felhozott gáz egy részének hatósági áron való eladása miatt veszteségesek lehetnek a Mol egyes hazai mezői Holoda Attila, a társaság korábbi felsővezetője szerint. Ezt a Molnál cáfolták, de tény, hogy a cég hazai termelésű szénhidrogéne árbevételének a negyedét elviszi a bányajáradék.

Új gázkoncesszióval bővülhet a Mol magyarországi portfóliója. A társaság az Okány-Kelet területen indíthat szénhidrogén kutatást, feltárást és termelést, ha megköti a szükséges szerződést is. A lelőhely kiaknázásával lassulhat a társaság magyarországi termelésének csökkenése, ami azért is fontos, mert az ország gázigénynek csak az ötöde elégíthető ki belföldi forrásokból.

A gáztermelés gazdaságosságával azonban esetenként gond is lehet a Mol egyik korábbi felsővezetője szerint. „A hazai gáztermelésnek a 2003 óta az erős kormányzati elvonások miatt nem volt, és ma sincs prioritása” – mutatott rá a GTTSZ minapi rendezvényén hozzászólóként Holoda Attila. Emlékeztetett, hogy a társaságot olyan többlet bányajáradék terheli az 1998 előtt termelésbe állított mezői után, hogy az elvonás esetenként meghaladja a 70 százalékot. A nemzetközi átlag 5-20 százalék. Ráadásul az 1998 előtt indított termelésből származó gázt 2010-től hatósági árasként kell eladni, holott épp a régebbi mezők termelési költsége magasabb. A hazai termelők tehát már bő 10 éve a versenyképességüket rontó, előnytelen helyzetben vannak. „Bátran ki merem jelenteni, hogy a Mol egyes mezői veszteségesek, és csak azért termelnek, mert kötelező” – mondta.

A Molnál érdeklődésünkre cáfolták, hogy bármely mezőjük is veszteséges lenne. Mint hangsúlyozták, nagy költségek árán, de működtethetők a társaság azon mezői is, amelyek gázát hatósági áron kell eladnia, mert a hatósági árakkal összhangban csökkent a bányajáradék is.

Éves jelentése szerint azonban 6,2 százalékkal napi 27,2 ezer hordó olajegyenértékre csökkent a cég hazai gáztermelése is. Kutatási licencei ugyanis nem meghosszabbíthatók, újakhoz pedig csak pályázaton juthat. Erre 2010 óta csak 2013-ban és 2014-ben nyílt módja.

A Mol 2013-ban a hazai olaj- és gáztermeléséből származó árbevételének a 25,3 százalékát fizette ki bányajáradékként. Bár a növelt hatékonyságú eljárásokkal felhozott mennyiségek után nem kell járadékot fizetnie, de e lehetőséggel főként az olajtermelés területén él.

A Mol a hazai termelésű gáznak a felét adja el az egyetemes szolgáltatásnak, hatósági áron, a többit viszi a piacra. Eredetileg az egyetemes szolgáltatási szerződései is piaci áron köttettek, de utóbb ezeket felülírta a jogszabály a hatósági árral. Úgy tudjuk, hogy e szerződések 2015. júliusában járnak le. 2013 április 1-jétől a kötelezően átadott gáznak még azt a részét is terheli a bányajáradék, amit a Mol a saját maga használ fel. Tavaly 2013 augusztus 1-jétől 12 százalékról 16 százalékra nőtt a járadék az 1998. január 1. és a 2008. január 1. között termelésbe állított mezőknél.

Öt cég köthet koncessziós szerződést

Szénhidrogén kutatására, feltárására és termelésére a Mol (Okány-kelet területére), a Vermilion Exploration B.V. (Ebes területére), az O&GD Central Kft. (Nádudvar és Újléta területére) és a HHE Group Kft. (Nagylengyel-nyugat területére), míg geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására az EU-Fire EGS Hungary Kft. (Battonya területére) nyert jogosultságot koncessziós szerződés megkötésére a hivatkozott közlemény alapján. A kiírásokra nyolc pályázat érkezett, formailag mindegyik érvényes volt. Az Okány-nyugat területre nem érkezett ajánlat.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.