Új gázkoncesszióval bővülhet a Mol magyarországi portfóliója. A társaság az Okány-Kelet területen indíthat szénhidrogén kutatást, feltárást és termelést, ha megköti a szükséges szerződést is. A lelőhely kiaknázásával lassulhat a társaság magyarországi termelésének csökkenése, ami azért is fontos, mert az ország gázigénynek csak az ötöde elégíthető ki belföldi forrásokból.
A gáztermelés gazdaságosságával azonban esetenként gond is lehet a Mol egyik korábbi felsővezetője szerint. „A hazai gáztermelésnek a 2003 óta az erős kormányzati elvonások miatt nem volt, és ma sincs prioritása” – mutatott rá a GTTSZ minapi rendezvényén hozzászólóként Holoda Attila. Emlékeztetett, hogy a társaságot olyan többlet bányajáradék terheli az 1998 előtt termelésbe állított mezői után, hogy az elvonás esetenként meghaladja a 70 százalékot. A nemzetközi átlag 5-20 százalék. Ráadásul az 1998 előtt indított termelésből származó gázt 2010-től hatósági árasként kell eladni, holott épp a régebbi mezők termelési költsége magasabb. A hazai termelők tehát már bő 10 éve a versenyképességüket rontó, előnytelen helyzetben vannak. „Bátran ki merem jelenteni, hogy a Mol egyes mezői veszteségesek, és csak azért termelnek, mert kötelező” – mondta.
A Molnál érdeklődésünkre cáfolták, hogy bármely mezőjük is veszteséges lenne. Mint hangsúlyozták, nagy költségek árán, de működtethetők a társaság azon mezői is, amelyek gázát hatósági áron kell eladnia, mert a hatósági árakkal összhangban csökkent a bányajáradék is.
Éves jelentése szerint azonban 6,2 százalékkal napi 27,2 ezer hordó olajegyenértékre csökkent a cég hazai gáztermelése is. Kutatási licencei ugyanis nem meghosszabbíthatók, újakhoz pedig csak pályázaton juthat. Erre 2010 óta csak 2013-ban és 2014-ben nyílt módja.
A Mol 2013-ban a hazai olaj- és gáztermeléséből származó árbevételének a 25,3 százalékát fizette ki bányajáradékként. Bár a növelt hatékonyságú eljárásokkal felhozott mennyiségek után nem kell járadékot fizetnie, de e lehetőséggel főként az olajtermelés területén él.
A Mol a hazai termelésű gáznak a felét adja el az egyetemes szolgáltatásnak, hatósági áron, a többit viszi a piacra. Eredetileg az egyetemes szolgáltatási szerződései is piaci áron köttettek, de utóbb ezeket felülírta a jogszabály a hatósági árral. Úgy tudjuk, hogy e szerződések 2015. júliusában járnak le. 2013 április 1-jétől a kötelezően átadott gáznak még azt a részét is terheli a bányajáradék, amit a Mol a saját maga használ fel. Tavaly 2013 augusztus 1-jétől 12 százalékról 16 százalékra nőtt a járadék az 1998. január 1. és a 2008. január 1. között termelésbe állított mezőknél.
Öt cég köthet koncessziós szerződést
Szénhidrogén kutatására, feltárására és termelésére a Mol (Okány-kelet területére), a Vermilion Exploration B.V. (Ebes területére), az O&GD Central Kft. (Nádudvar és Újléta területére) és a HHE Group Kft. (Nagylengyel-nyugat területére), míg geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására az EU-Fire EGS Hungary Kft. (Battonya területére) nyert jogosultságot koncessziós szerződés megkötésére a hivatkozott közlemény alapján. A kiírásokra nyolc pályázat érkezett, formailag mindegyik érvényes volt. Az Okány-nyugat területre nem érkezett ajánlat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.