A magyarországi megújuló alapú áramtermelés 3,69 százalékkal 2828 gigawattórára bővült a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint. E villamos energiának közel 66 százaléka a kötelező átvételi rendszer (KÁT) keretében, vagyis támogatott áron jutott el a felhasználókhoz. Ezen belül a nem vegyes tüzelésű biomassza, a napenergia és a biológiailag lebomló kommunális hulladék hasznosítása is számottevően nőtt, ahogyan az ezeket hasznosító beépített kapacitások is gyarapodtak.
Kevesebbet termeltek viszont a szén-biomassza vegyes tüzelésű erőművek, mert kikerültek a támogatási rendszerből. Igaz, lehet, hogy az idei termelésük már ismét felfut, mert visszajutottak a KÁT ernyője alá. A hivatal az időjárási okokra vezeti vissza, hogy 2013-ban kevesebb szél- és vízenergia alapú áramot állítottak elő az országban. A legtöbb, azaz 30 százaléknyi zöldáram a tisztán biomassza alapú termelésből származott. A szélenergia részesedése 25 százalék, a vegyes (szén-biomassza) tüzelésé pedig 22 százalék lett. A kommunális hulladék biológiailag lebomló részéből nyert áram aránya főként annak köszönhetően nőhetett ötszázalékosra, mert több ilyen hulladékot is égetett a Mátrai Erőmű. Kötelező átvétellel és támogatott áron 0,06 százalékkal több villamos energiát értékesítettek a termelők, mint 2012-ben. (Ebbe a zöldáramon kívül beleértendő a hulladék-, illetve szén-biomassza alapú termelés is.)
A KÁT-os áramért az előző évinél 5,94 százalékkal többet, összesen 60,11 milliárd forintot fizettek a hazai felhasználók. A pénzből 36,51 milliárd forint volt a támogatás, vagyis 27,14 százalékkal több az előző évinél. A támogatást korábban a hazai felhasználók egésze adta össze az áramtarifa egyik elemeként. Ez az árösszetevő azonban a rezsicsökkentés egyik lépésekor kikerült a lakossági – pontosabban a teljes egyetemes szolgáltatásbeli – tarifából, így a zöldáram támogatása most kizárólag a piaci felhasználókra hárul. A támogatás növekedését csak kisebb részben okozta a termelés bővülése, a fő ok az átvételi árnak az inflációhoz kötött emelése volt. 2013-ban a kilowattóránkénti átlagos átvételi ár 32,18 forintot tett ki, a fajlagos támogatás pedig 19,54 forintot A támogatás a viszonyításul szolgáló piaci villamosenergia-árak csökkenésének mértéke miatt nőtt 27 százalékkal a MEKH összefoglalója szerint. A kifizetett összeg, illetve támogatás túlnyomó része a megújuló alapon termelőkhöz került (59,95 milliárd forint), a többi a hulladék alapon termelőknek.
Az összefoglaló felhívja a figyelmet, hogy az EU új, környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatásának életbe lépésével a piacorientáltabb támogatási rendszerek irányába kell elmozdulni, ahol a technológiai verseny következtében a lehető legkisebb költséggel valósulhatnak meg a célok.
Haladunk az NCST elvárásai mentén
Az ország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve (NCST) 2020-ra 14,65 százalékos megújuló energia részarány elérését vállalta a teljes bruttó végső energiafelhasználáson belül. Ehhez az NCST alapján a villamos energia szektor 5597 gigawattóra zöldáram termeléssel járulna hozzá 2020-ban. Tavaly e célnak körülbelül a felét teljesítettük. Fontos viszont, hogy míg az NCST-ben villamosenergia-termelésről van szó, a KÁT rendszer kapcsán -értékesítésről. A két szám közötti különbséget az erőművek önfogyasztása és esetleges saját felhasználása adja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.