A hivatásos labdarúgás globális iparággá vált

A játékospiac globalizáltsága régi keletű. Még a korábbi zárt gazdasági rendszerekből is gyakoriak voltak a külföldre igazolások, napjaink sokat előforduló jelenségei pedig a sportolói honosítások. A hivatásos sportban is azonosíthatók a globális gazdaságot jellemző alapvető tendenciák. A külkereskedelem növekedésének lehetünk tanúi mind a játékospiacok, mind a közvetítési jogok piacán. Globálissá váltak a média- és a merchandise-fogyasztók, fontossá vált a globális szponzori piac.

Az új világgazdasági térképen tovább fokozódik a verseny a feltörekvő országok miatt is. A nemzetállamok szerepének az újraértelmezése is fontos jelenség. Mára egy nemzetállami szándékot hosszasan egyeztetni, engedélyeztetni kell az adott regionális központtal. Tanúi lehetünk a tényezőárak, bérek kiegyenlítődésének is.

Elmondható tehát, hogy a hivatásos labdarúgás médiaképességének, a médiának és versenyrendszereinek köszönhetően egyértelműen globális sportág. Játékospiaca egy olyan speciális munkaerőpiac, ahol a szerződés tárgya alapvetően egy speciális vagyoni értékű személyi jog: a játékjog használatának meghatározott időtartamra vonatkozó átruházása. Olyan személyhez kötődő vagyoni értékű jog, mely a sportoló sporttevékenységéhez fűződő fizikai és szellemi képességeinek összességét fejezi ki. Mint ilyen át nem ruházható, el nem adható, de a licencszerződéshez hasonlóan a labdarúgó-vállalat számára a játékjog használati joga átruházható. Ez csak a szerződés időtartamára történik, és ennek lejártát követően a használati jog ellenérték nélkül visszaszáll a sportolóra.

A labdarúgók két különböző jelenléti színtéren értelmezhetők attól függően, hogy a válogatottban vagy munkaszerződésben álló klubjuk színeiben szerepelnek-e. Mindezek mögött nagyon eltérő működési modelleket, valamint munkáltatói és mögöttes „szerződési” hátteret találunk, vagy éppenséggel ezek hiányát. Ezek a kérdések jelentik visszatérően a legfőbb érdekkülönbségeket a nemzeti, a kontinentális és a nemzetközi szövetség, valamint a klubok és azok érdekképviseletei közt.

Az értéknövelésben ugyanakkor ezek együtt értelmezhetők, ahogyan ez jól megfigyelhető a játékosok piaci értékének alakulásában, ahol egyaránt fontos a válogatottbeli és a klubszintű szereplés. A hivatásos labdarúgás működését is napjainkra meghatározó globális tevékenységi keret következtében a hivatásos csapatokat működtető futballtársaságok is versenyrendszerük, médiaközvetítések következtében nemzetközi működéssel jellemezhetők, azaz vezetőiknek több országban folytatott tevékenységet kell irányítaniuk, koordinálniuk.