Pozitív diszkriminációval, a várólisták megkerülésével „jutalmazná” az egészségügyi államtitkár azokat, akik rendszeresen részt vesznek a szűrővizsgálatokon. Zombor Gábor ettől, valamint a szűrőprogramok egységesítésétől, a szűrőállomások számának növelésétől vár hatékonyságjavulást a betegségek megelőzésben, a rendkívül kedvezőtlen hazai morbiditási statisztikák javulásában. A cél, hogy 2020-ra a magyarok egészségben eltöltött éveinek száma elérje az európai átlagot. Ez utóbbi 2012-ben 62,3 év volt a nőknél és 61,3 év a férfiaknál, míg hazánkban 60,5 év a nőknél és 59,2 év a férfiaknál.
A szív-érrendszeri megbetegedések számának csökkentése érdekében a rendszeres vérnyomás-, vércukor és koleszterinszint-mérést szerveznek majd a háziorvosoknál és több mint száz kórházban, a jelenleginél szervezettebbé és a városoktól távol eső településeken is elérhetőbbé teszik az onkológiai szűréseket, valamint a tervek szerint összehangolják a vizsgálatok céljára fordítható forrásokat és szűrések finanszírozását is.
A világon több elemzés is kimutatta már, hogy közgazdasági értelemben a szervezett lakossági szűrések minden szempontból hatékonyabbak, mint az alkalomszerűek, mégpedig nem csak orvos-szakmai de költségoptimalizálási szempontból is. Egy, a Népegészségügy című szaklapban megjelent 2011-es tanulmányban szakemberek a szűrőprogramok éves költségigényét és a betegségek okozta társadalmi terhet vizsgálták a három hazai népegészségügyi szűrésnél. Megállapították, hogy az emlő- és a vastagbéldaganatok esetében a kezelési költség – vagyis az az összeg, amit az OEP ezen betegségek kezelésére fordít – jóval magasabb, mint amibe a szűrés finanszírozása kerül. A méhnyakrák esetében pedig a szűrési és kezelési költség nagyjából egy szinten van.
A szűrőprogramok hatékonyságát ugyanakkor nagyban befolyásolja a részvétel: nemzetközi ajánlások szerint optimális eredményt csak 60-70 százalékos részvétel esetén lehet elérni. A legkorábban, 2003-ban bevezetett ingyenes méhnyakrákszűrésre a meghívott 25–65 év közötti nőknek csak alig 30 százaléka megy el rendszeresen a vizsgálatra.
A méhnyakszűrésen részt vevők számának növelése érdekében az 5000 főnél kisebb lélekszámú településeken – megfelelő képzés, felkészítés után – már a védőnők is végezhetnek vizsgálatot. A program idén júliusban vált országossá, a programba 2400 védőnő jelentkezett, akik eddig több mint négyezer szűrést végeztek.
A mammográfiás mellrákszűrésnél ennél ugyan lényegesen magasabb, de még mindig az elvártnál jóval alacsonyabb a részvétel: az érintett 45-65 év közötti nők 48-59 százaléka volt az elmúlt években ilyen vizsgálaton. Magyarországon a nők körében még mindig a mellrák vezeti a daganatos halálozást.
A vastagbélrákszűréssel kapcsolatos adatok egyelőre nem értékelhetőek, mert még a székletminta vizsgálatán alapuló szűrést sem indították még el országosan. Még mindig a modellprogramoknál tartunk – a legutóbbi idén júliusban kezdődött és 2015 májusáig tart –, miközben Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság Tiszteletbeli elnöke évek óta azért lobbizik, hogy a vastagbél-tükrözés is bekerüljön a finanszírozott vizsgálatok közé, mert azzal az évi 5 ezer, vastagbéldaganatban elhunyt beteg közül 4 ezer megmenthető lenne.
Tízezrek haláláért felelős
Magyarországon az utóbbi időben évente körülbelül 130 ezren halnak meg. A legtöbb, évi mintegy 65 ezer haláleset valamely keringési betegség számlájára írandó. A második leggyakoribb halálok a daganat, amely minden esztendőben nagyjából 33 ezer ember haláláért felelős. A rákhalálozási statisztikákat évek óta a tüdőrák vezeti, míg a 2-3. helyen a vastag- és végbélrák, illetve az emlőrák szerepel. De sokan halnak meg szájüregi daganatokban és prosztatarákban is. A rákbetegség miatt rokkanttá váltak száma az elmúlt negyed században megkétszereződött.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.