Kifolyt a pénz a brit offshore kutakról

A tavaly nyár óta megfeleződő olajárak és a növekvő költségek miatt az olaj- és gázágazat szereplői összesen 5,3 milliárd fonttal többet fordítottak kiadásaikra, illetve beruházásokra, mint amennyi az árbevételük volt. A készpénzkiáramlás mértéke tavaly volt a legmagasabb azóta, hogy a hetvenes években – hatalmas beruházások után – megindult az olaj a brit partok közelében levő tengeri platformokról.

A szervezet felmérése szerint idén a beruházások visszaesése várható, és kevesebb új kutat is fúrnak: ezekből már tavaly is csak 14-hez fogtak hozzá az eredetileg várt 25 helyett helyett, idén pedig 8-14 feltárás várható. Az ágazatban tavaly összesen 14,8 milliárd fontot költöttek beruházásokra, idén viszont csak 9,5-11,3 milliárd font közti összegre számít az Oil &Gas, 2018-ban pedig akár 2,5 milliárd fontra is zsugorodhat a beruházások, miután a most zajló nagy projekteken megkezdődik a kitermelés.

Az olaj- és gázkitermelés az előző három évben tapasztalt meredek esés után tavaly csupán 1,1 százalékkal csökkent a szervezet által figyelt mezőkön (olajegyenértékben számolva napi 1,42 millió hordóra), idén pedig 1 százalékos növekedés várható a korábbi beruházások nyomán. A működési kiadások viszont 8 százalékkal 9,6 milliárd fontra emelkedtek 2014-ben, a kitermelési költségek pedig egyenesen rekordszintre nőttek: egy hordó felszínre hozatala 18,50 fontba kerül (adók és beruházási kiadások nélkül).

A meglevő és az új mezőkön végrehajtott folyamatos beruházások nélkül kritikus helyzetbe kerülhet az egész infrastruktúra – állítja a jelentés –, az északi-tengeri kitermelőhelyek egy része “sterilizálódhat”, olaj-, illetve gázkészleteik a mélyben maradhatnak. Lépnie kellene a kormánynak is – tette hozzá a szervezet –, és fel kellene számolni a 2011-ben a válságra hivatkozva az árbevételre kivetett 12 százalékos ágazati különadót.