Formálódik az energiahatékonysági törvény

Az Országgyűlés még a tavaszi ülésszakán dönthet az uniós energiahatékonysági irányelv átültetését biztosító törvényi szintű jogszabályokról a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kommunikációs főosztályától kapott tájékoztatás szerint. A jogszabálycsomagot a tárca hamarosan társadalmi egyeztetésre bocsátja. A kormány döntésének figyelembevételével elfogadásra váró csomag tartalmazza az energiahatékonyságról szóló törvényt, valamint a kormányrendeleti, miniszteri rendeleti szintű jogszabályokat. Az ettől függő alacsonyabb rendű jogszabályokat az elfogadott törvénnyel egyidejűleg hirdetik ki.

A Világgazdaság azért kérdezte a minisztériumot, mert az említett jogszabályok átültetésével Magyarországnak már 2014. június 5-ig kellett volna végeznie. Az Európai Bizottság türelme a múlt hétre fogyott el, és az Európai Bírósághoz fordult a késlekedés miatt; Magyarországra napi 4,6 millió forintnyi bírság vár, ha a testület elmarasztalja. Addig azonban akár még másfél év is eltelhet, ezalatt Magyarország pótolhatja a hiányosságot, a bizottság pedig visszavonhatja a bírságra vonatkozó kérelmét. Az NFM nem válaszolt a jogszabály átvételével való késlekedés okára vonatkozó kérdésre, illetve az uniós illetékesekkel folyó tárgyalások vitás pontjaira vonatkozóra sem. A sajtófőosztály viszont emlékeztetett, hogy az érintett irányelv átültetéséhez szükséges nemzetgazdasági jelentőségű, koncepcionális kérdésekben a 2014. december 10-i kormányülésen született meg a döntés, a kormány pedig már az energiahatékonysági irányelvnek megfelelően fogadta el februárban a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát (NÉS). A dokumentumot megküldte az Európai Bizottságnak.

A NÉS alapján a következő másfél évtizedben uniós támogatással akár a mostani harmadával is csökkenhet a hazai épületállomány fenntartásához, működéséhez szükséges energia mennyisége. A 4,2 milliós épületállomány legalább kétharmada felújításra szorul, miközben az ország energiafelhasználásának 40 százaléka az épületekhez köthető, főként a fűtéshez-hűtéshez. A NÉS-t összeállító ÉMI Nonprofit Kft. kategorizálta a hazai épületállományt, felmérte a fejlesztéshez rendelhető pénzt, majd meghatározta, hogy kategóriánként milyen fejlesztési igény várható, és milyen konstrukciók ígérik a leghatékonyabb eredményt. 2020-tól az EU területén már csak közel nulla energiafogyasztású új épületeket lehet építeni.

A bírságról beszámoló Bruxinfo szerint a tagállamoknak 2020. december 31-ig meghatározott mértékű energia-megtakarítást kell elérniük kötelezettségi rendszerekkel vagy egyéb, célzott szakpolitikai intézkedésekkel. E rendszereknek vagy intézkedéseknek a háztartások, az ipar és a közlekedés energiahatékonyságának javítását kell célozniuk.

Az irányelv előírja a nagyvállalatok négyévenkénti energetikai auditját, az elfogyasztott energia mérésével és számlázásával kapcsolatos fogyasztói jogok erősítését, évente a központi kormányzat épületei legalább 3 százalékának felújítását, valamint az energiahatékony közbeszerzést.