Külön gázúton járunk

Magyarország és Szlovákia eltérő álláspontra helyezkedett a térség gázvezetékeinek jövőjéről, miután Oroszország a múlt év végén letett a Déli Áramlat gázvezeték megépítéséről. Ezt Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter mondta tegnap a rin.ru szerint, miután szlovák kollégájával, Miroslav Lajcakkal tárgyalt Budapesten. „Mindazonáltal megállapodtunk, hogy tanácskozni fogunk a helyzet alakulásáról, hogy a felek egyike se járjon rosszul” – írja az orosz portál egyebek között, pozsonyi közlésre hivatkozva.

A szlovákiai hatóságok az elmúlt hónapokban aktívan lobbiztak a szomszédos országokban és az Európai Bizottságnál az Eastring nevű gázvezetékterv támogatásáért. Ennek nyomvonala a szlovák-ukrán határon indulna (tulajdonképpen a szlovákiai nagynyomású gázvezetékrendszer folytatásaként), ahonnan Ukrajnán és tőle délebbi országokon keresztül érné el a török határt. Orosz, azeri, iráni és más térségek gázát hozná Közép-Európába. A Világgazdaság korábbi cikke szerint a szlovákiai Eustream mellett a lengyelországi Gaz System, és a magyarországi FGSZ Földgázzállító Zrt. is csatlakozna az Eastreamhez csatlakozna. A Keleti Gyűrűn Ukrajna és a térség többi országa is öt forrásból juthatna gázhoz: a már létező litvániai cseppfolyós gáz (LNG) terminál felől, az épülő lengyelországi és a tervezett horvátországi LNG kikötőből, délről pedig a még lefektetendő AGRI vezetéken. A felsorolt forrásokat összekapcsoló rendszer rugalmassága növelhető a 31 milliárd köbméternyi ukrajnai gáztároló kapacitás bevetésével.

A rin.ru emlékeztet, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök már többször jelezte, hogy országa nem tud megelégedni egyetlen olyan orosz gázvezeték projekttel sem, amely elkerülné Ukrajnát. Márpedig a Déli Áramlat ilyen volt, ahogyan ilyen lesz a helyét a tervek szerint átvevő Török Áramlat is. Ezen megoldásokkal Szlovákia évente több száz millió eurónyi tranzitbevételtől esne el. (Magyarország kelet felőli szállítás lehetővé tévő vezetékei szintén munka nélkül maradnának. E kiesést viszont pótolhatja egy új irányból érkező tranzitból származó bevétel.) Budapest viszont nyitott az orosz féllel való, további együttműködésre, mindezt megerősítették Vlagyimir Putyin orosz elnök februári, budapesti látogatása alkalmával is.

A nézeteltérés tényéről az MTI is beszámolt, de nem közölte, hogy az mire vonatkozik. Eszerint „...Magyarország és Szlovákia nem értenek egyet néhány dologban, de nincs olyan ügy, amelyet ne tudnának higgadtan megbeszélni. Hangsúlyozták: nincs vádaskodás, a két ország képviselői nem üzengetnek egymásnak a médián keresztül. Mint mondták, nincs tabutéma, minden felmerülő kérdésről tárgyalnak.”

Szijjártó Péter tegnap az MTV-1-en bejelentette, hogy reményei szerint minél előbb beindul a magyar-szlovák összekötő gázvezeték kereskedelmi üzeme, egyelőre ugyanis csak a teszt folyik. Ismert, hogy a kereskedelmi üzemnek már január 1-jén meg kellett volna indulnia. Ha ez megtörtént volna, Szlovákia felől behozott gázt lehetett volna eladni a szorult helyzetbe került Ukrajnának. Ám műszaki problémákra hivatkozva már a próbaüzem megkezdése is hónapokig késett. Ráadásul a március 10. és április 30. közöttre bejelentett teszt keretében eddig csak március 25-én és 26-án volt szállítás. Ukrajnába most más forrásból szállít néhány kereskedő. A kivitt mennyiség azelmúlt napokban napi 2-3 millió köbméterrel kisebb a tervezettnél.