Kiszáll az Elmű-Émász is

Hosszú távú partnerségről írt alá szándéknyilatkozatot a magyar kormány a német RWE-vel, a hozzá tartozó Elmű-Émász áramszolgáltató csoporttal és a szintén részben RWE-érdekeltség Mátrai Erőművel. Eszerint az Elmű-Émász kész partnereivel együttműködni „bizonyos kérdésekben egyes tranzakciók/ügyletek megvalósulása érdekében”. Konkrétan: a cégpáros eladja az egyetemes szolgáltatási üzletágát a Magyar Fejlesztési Banknak. A két eladónak (és a csoporthoz tartozó MÁSZ-nak, amely nem egyetemes szolgáltató) 2013 végén együtt 2,1 millió ügyfele volt, míg az E.Onnak 2,4 millió, az EdF Démásznak pedig 0,7 millió. A most bejelentett szándék megvalósítása után tehát az állam rögtön a második legnagyobb lakossági áramszolgáltató lesz a szegmensben. Erre alapozva még az idén, vagy a jövő év elején megindíthatja saját lakossági áramértékesítését, ahogyan azt korábban az illetékes döntéshozók többször valószínűsítették.

Szintén az MFB veszi meg az Elmű-Émász DSO (elosztóhálózat-üzemeltetés) üzletágának 49 százalékát. A cég több mint 46 ezer kilométernyi kis- és középfeszültségű villamosenergia-hálózatot üzemeltet a csaknem 20 ezer négyzetkilométeren, mintegy 2,2 millió fogyasztási helyet látva el villamos energiával.

A szándéknyilatkozat szerint az állam részéről a második vevő az MFB által alapított állami közműholding, az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) lesz. Az ENKSZ két lépcsőben jut majd hozzá az Elmű és az Émász több mint 700 főt foglalkoztató ügyfélszolgálati (KSG) üzletágához. A KSG stabil alapja – a megállapodásról kiadott közlemény szerint – az a Magyarországon egyedülálló informatikai rendszer, amely biztosítja a kereskedelmi és hálózati tevékenységek teljes szétválasztását.

Még több energia az állam kezében

A most bejelentett szándéknyilatkozatok egyszerre szolgálják két, de összecsengő állami szándék megvalósítását. Az egyik szándék az, hogy az állam előbb-utóbb kizárólagos szerepet kapjon az általa erősen szabályozott lakossági közmű-szolgáltatások terén, amelyet majd az e célra alapított és már működő ENKSZ felügyel. A másik szándék, hogy az MVM tovább erősíthesse helyzetét a hazai áramtermelésben. Erre a szándéknyilatkozat szerint nem kizárólag tulajdoni hányada növelése mértékében, hanem további bányászati és erőművi fejlesztéseken keresztül is módja lehet.

Vevő oldalon megjelenik egy harmadik szereplő is, a Magyar Villamos Művek (MVM), amely szintén 49 százalékosra növelheti részesedését a Mátrai Erőműben a német EnBW részvényeinek megvásárlásával. Ekkor az MVM és a Mátrai Erőmű összefoghat az észak-magyarországi lignitvagyon hosszú távú kiaknázását szolgáló erőművi és bányászati fejlesztések érdekében. A Mátrai Erőmű az ország legnagyobb széntüzelésű erőműve, a saját bányákban külfejtéses technológiával kitermelt lignit felhasználásával, 950 megawatt beépített teljesítménnyel az ország áramfogyasztásának mintegy 13 százalékát termeli.

Az ENKSZ portfóliója egyelőre egyetlen cégből, a Főgázból áll. A gázszolgáltató azonban jelezte, hogy átveszi a szegmens versenypiaci részéről kivonult Telekom ügyfeleit, és várhatóan hamarosan hozzá kerülnek az egyetemes gázszolgáltatásról szintén letett E.On és GdF Suez által eddig ellátott háztarások is. A ma koraeste bejelentett megállapodás előzetes hírek alapján már nap közben várható volt, így vélhetőleg ennek tudható be, hogy az Elmű részvényeinek árfolyama 6,45 százalékkal, az Émászéi 5,49 százalékkal erősödtek. A közlemény azonban kiemelte: a szándéknyilatkozat nem köti a feleket: az abban említett tranzakciók bármelyikének lezárása a sikeres átvilágítástól és értékelésektől, valamint a felek közötti további megállapodások létrejöttétől függ.