Csak nap és a víz jött be

Látványosan megugrott tavaly néhány energiahordozó-féleség hazai felhasználása. A kötelező átvételi rendszerben (KÁT) értékesítő erőművek által felhasznált, úgynevezett eltérő tüzelőanyagból (nem megújuló és nem hulladék) előállított energia mennyisége az előző évi 1650,7 százaléka volt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összefoglalója szerint. E tüzelők nagyobb használata mindazonáltal csak helyi jelentőségű, mert összességében kis mennyiségről volt szó: a velük előállított 12,6 gigawattórás villamos energia a fél százalékát teszi ki a teljes, 2 411,5 gigawattórás KÁT-os értékesítésnek.

Az eltérő tüzelőanyag felhasználása a vegyes tüzelés bővülése miatt nőtt. Így a 2013-as árammennyiség hat és félszeresét állítottak elő a szenet és biomasszát is hasznosító erőművekben, amelyek 2013-ban kerültek vissza a kötelező átvételi rendszerbe. (Támogatás csak addig jár, amíg a felhasznált, eltérő üzemanyag aránya 10 százalék alatt marad.) Igaz, még ezek sem tették ki a KÁT-os termelés 3 százalékát. „Morzsa-kategóriás” a négyszeresére növelt napenergia-termelés is, amely az idén tovább nőhet. Például egy hét múlva avatják a Newergies Kft. 500 kilowattos jászágói naperőművét, amelynek az az érdekessége, hogy a beruházás támogatás nélkül, tisztán piaci alapokon nyugvó konstrukció keretében létesül. Ennél jóval nagyobb projekt a Mátrai Erőmű 6,4 milliárd forintjából épülő, 18,5 megawatt teljesítményű naperőmű, amelynek várhatóan novemberben indul a kereskedelmi üzeme.

A kötelező átvételi rendszeren belül azonban a biomassza alapú áramtermelés viszi a prímet. Ennek a nagysága tavaly alig változott. 39,1 százalékról mégis 30,40 százalékra esett a súlya, főleg az említett szén-biomassza vegyes tüzelés előretörése, lényegében tehát a növekvő szénfelhasználás miatt. 42 százalékkal nőtt a vízenergia hasznosítása is a jó vízjárásnak köszönhetően, amit főleg a tiszai vízerőművek hasznosítottak. A gyengébb széljárás viszont bő 9 százalékos termelés-csökkenést eredményezett.

Miközben tavaly közel 29 százalékkal nőtt a KÁT-on belül átvett teljes árammennyiség, a rendszer egy részének módosításának köszönhetően 4,96 milliárd forinttal kevesebbet kellett kifizetni a villamos energiáért, mint a 2013-as szisztéma szerint. 32,69 forintról 20,37 forintra zsugorodott a fajlagos átvételi ár is. Mindezek ellenére bő 30 százalékkal 78,82 milliárd forintra emelkedett a KÁT-on belül az áramért kifizetett összeg nagysága. Ebből a támogatásnak számító rész 35 százalékkal 49,12 milliárdra bővült, az összegből 15,83 milliárd landolt a biomassza erőműveseknél, 13,98 milliárd a szélparkosoknál, és 12,41 milliárd a szén-biomassza erőműveseknél.

Továbbfejlesztett turbina a Siemenstől

Üzembe helyezték a német Siemens új szélturbinái topmodelljének prototípusát a dániai Osterildben. A 7 megawattos berendezésnek elsősorban a generátora és a elektromos rendszerre tud többet, mint a korábbi modellekéi. Az egyéb alkotóelemek többsége ugyanaz, mint az előző egységeké, ideértve az igen nagy, 154 méter átmérőjű forgólapátot (rotort) is. A D7 termék új változata évi 32 millió kilowattóra villamos energia előállítására képes tengeri szélviszonyok mellett, ami maximum hétezer háztartás ellátására elegendő. A Siemens 2011 májusában helyezte üzembe közvetlen hajtású tengeri szélturbináinak első prototípusát.