Viharban a finn atomprojekt

Nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy ki áll az a horvát cég mögött, amely június 30-án bevásárolta magát a Hanhikivi 1 atomerőmű építésére készülő projektcéget (Fennovoima) tulajdonló Voimaosakeyhtiö SF konzorciumba – írta a Helsinki Times. Ezért az sem dönthető el a finn foglalkoztatási és gazdasági miniszter szerint, hogy a beruházás megfelel-e a parlament által szabott követelményeknek, ebből adódóan pedig az sem, hogy jelen formájában „a társadalom javát szolgálja-e”. Mint Olli Rehn közölte, az atomerőmű építési engedélyének kérdése nyitva marad, amíg az ügyet a kormány augusztus 6-án meg nem vitatja. Ha a beruházóknak netán új tulajdonost kell keresniük a közöttük újként megjelent, horvát Migrit Solarna Energija helyett, akkor arra Olli Rehn szerint éppen alkalmas lehet a Fortum. A finn állami energiaholding amúgy is be kívánt szállni a vállalkozásba, de júniusban leálltak az ezzel kapcsolatos tárgyalások.

A gond az, hogy a finn parlament elvárása szerint az erőmű tulajdoni hányadának legalább a 60 százaléka helyi, azaz finnországi, európai uniós, európai gazdasági térségi vagy svájci kell, hogy legyen. Harminchat százaléka már ma is a kivitelező orosz Roszatomé, ha tehát a Fennovoimában közvetve 9 százalékot szerzett a Migrit nem uniós vállalat, akkor e 60 százalék nem teljesíthető. Olli Rehn szerint a Migrittől Oroszországba vezetnek a szálak, az újságok ennél többet írnak. A finn lap horvátországi cégbejegyzésekre hivatkozva Mihail Zsukovot, az orosz Inteco építőipari vállalat elnökhelyettesét jelöli meg a Migrit alapítójaként. Horvát sajtóhírek szerint a Migrit a helyi Titan építőipari cégé, amely az említett Intecóé. Ez utóbbiról az orosz Kommerszant azt írta, hogy 95 százaléka Mihail Sishanové, 5 százaléka a Szberbanké.

A Roszatom az ügy kapcsán emlékeztetett, hogy a Fennovoima úgy adta be az erőmű létesítésiengedély-kérelmét, hogy megfelelt a 60 százalékos követelménynek is. Bár a Migrit cég orosz hátteréről nem adott tájékoztatatást, a Világgazdaságnak elküldött összefoglalójában felhívta a figyelmet néhány fontos dologra a finnországi atomerőmű-építési tervvel kapcsolatban. Ilyen például, hogy a Hanhikivi projekt nemcsak Finnország, hanem egész Európa számára fontos, mivel biztonságos, olcsó és környezeti szempontból tiszta energiaforrásról van szó.

Segít csökkenteni az ország függését az importenergiától is: a Finnországban elhasznált energiának ma a 19-20 százaléka külföldről származik, ez évi 16 terawattórát jelent. Új atomerőmű nélkül ez még nagyobb lehet, hiszen 2027-2030 között várhatóan leállítják az 1970-es években épült, szovjet tervezésű és 2485 megawatt teljesítményű loviisai atomerőművet. Viszont a Hanhikivi 1-es atomerőművel a finn áramimport 5-7 százalékkal csökkenhet (évi 4000-5000 terawattórával), az ország pedig a 2030-as évek közepére nettó áramexportőrré válhat azáltal, hogy akkorra megkétszereződik az atomerőművi termelés. E növekménynek a felét a Hanhikivi erőmű adná.

Az atomerőmű 9 évig tartó építése alatt 1500-2500 új munkahelyre lesz szükség. Az előkészületeken és a betanításon ezen felül 450 magasan képzett mérnök dolgozik majd, 4-6 évvel az erőmű indítása előtt. Az új, beindított blokk 500-600 embernek ad folyamatos munkát.

A projekt a helyi befektetésekkel együtt a finnországi és az azon kívüli uniós vállalatoknak 2,5-3 milliárd euró értékű megrendelést biztosít. A finn cégek részt vehetnek az építési-szerelési munkában, berendezéseket szállíthatnak és mérnöki konzultációs szolgáltatásokat nyújthatnak. Az építés és az üzemeltetés során a beruházáshoz kapcsolódóan Pyhäjoki térség adóbevételei elérik az évi 4 millió eurót.

A Roszatom által ajánlott nyomott vizes VVER-1200-as blokk a legkorszerűbb 3+ generációs blokktípus, amely megfelel az összes fukusima utáni NAÜ-, EUR- és WENRA-előírásnak. A Roszatom garantálja a határidőn belüli és költségkereten belüli átadást. E társaság biztosítja a hosszú távú finanszírozást, mintegy 5 milliárd euró értékben. Ebből 2,4 milliárd euró ki a közvetlen orosz állami hitel, amely 28 éves időtartamra szól, versenyképes kamatfeltételek mellett, összhangban az OECD előírásaival. 2015 áprilisában a Fennovoima megkapta az első részletét a finanszírozásnak 920 millió euró értékben. A Roszatom tőkebefektetése a projektbe eléri a 600 millió eurót.

Az elvi engedéllyel összhangban, amely egyben a projekt politikai jóváhagyását is jelenti, 2015 júniusában a Fennovoima beadta a létesítési engedélykérelmet; ezen kívül az elvi engedélyben szerepelt az a kitétel is, amely szerint legalább 60 százalékát a részvényeknek európai uniós tulajdonosoknak kell birtokolniuk. Mindkét követelmény teljesült. A projekt az előzetesen bejelentett terv szerint valósul meg.

A Fennovoima nyilatkozata szerint a jövőbeni atomerőmű árama 50 euróba kerül MW/h-ként, ami versenyképes ár. Az a tény, hogy a projektbe befektetőtársként bekapcsolódott a horvát Migrit Energija nevű cég is, amely szén-dioxid kibocsátásmentes energetikai ágazatokban érdekelt, a Roszatom szerint megerősíti a projekt gazdasági hatékonyságát és jó példája annak, hogy az atomenergetika és a megújuló források kiegészítik egymást a szén-dioxidmentes energiatermelésben, elősegítve az európai széndioxid-kibocsátást csökkentését.

A naperőművel rendelkező Migrit Solarna Energija kizárólag üzleti alapon érdekelt a Fennovoimá-ban – közölte Grigorij Edel a horvát cég társtulajdonosa. Biztosak vagyunk benne, hogy más európai részvényesek is be fognak szállni a cégbe – tette hozzá.

A horvát gazdasági minisztérium támogatásáról biztosította a Migrit céget. Ivan Vrdoljak horvát gazdasági miniszter a Fennovoima horvát részvényeséről azt mondta, hogy „röbbször is említettük már, hogy támogatjuk az ilyen vállalatokat, egyetértésünkről biztosítva őket az olyan üzleti együttműködés terén, amely elősegíti a kooperációt más európai vállalatokkal. Természetesen ez az egyetértés és támogatás összhangban áll a horvát és a finn törvényekkel.” A horvát gazdasági minisztérium ajánlólevelet is adott a Migrit Solarna Energija vállalatnak.