Konferenciák lepik el Budapestet

Szeptember első napjaiban Budapesten rendezik az első kelet-közép-európai légügyi konferenciát, de a főváros ad otthont a következő hónapban a nemzetközi médiaszakma rangos eseményének, az International News Media Association (INMA) – European News Media Conference programsorozatának is. Egyértelműen az ősz számít a konferenciaturizmus főszezonjának: tavaly a Magyar Turizmus Zrt. statisztikái szerint a hazai és nemzetközi rendezvényeknek több mint harmada szeptember és december eleje között zajlott.

A jelek szerint idén is bizakodhatnak a konferenciaturizmusban érdekelt vállalkozások. „Főként az év második fele nagyon erős szezonnak tűnik, és a céges rendezvények területén is növekedést látunk” – mondta a Világgazdaságnak Benyhe Ildikó, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének (Maresz) alelnöke. Ez azért is fontos, mert a válság hatására az elmúlt években a rendezvények száma és költségvetése csökkent, a költséghatékony megoldások kerültek előtérbe. Jelentősen apadt a szervezők piacán az ügynökségek forgalma is, és sokan kényszerültek profilváltásra vagy -bővítésre.

A nemzetközi konferenciák továbbra is szinte kizárólag Budapestre koncentrálódnak. „Amíg a vidéki városok nem megközelíthetőek légi közlekedéssel az európai nagyvárosokból, addig ezek a helyszínek csak kisebb léptékű rendezvények, esetleg hosszabb – 5-6 napos – konferenciák kiszolgálására alkalmasak. Debrecenben, Sopronban, Pécsett, Szegeden vagy Egerben elegendő szálloda sincs, ráadásul a kapacitás jellemzően nem koncentrálódik egy környékre, és nagyok a minőségi, szolgáltatási különbségek is” – magyarázta Benyhe Ildikó.

Eközben a piac nagyon várja annak a budapesti beruházásnak a kezdetét, amelynek révén egy több ezer ember befogadására alkalmas kongresszusi központ épül majd – a kormány tervei szerint a Művészetek Palotája tőszomszédságában lévő, jelenleg parkolóként működő, közel 13 ezer négyzetméteres területen. A 4-5 ezer fő befogadására is alkalmas komplexumot, amelynek építési tervei év végére készülhetnek el, várhatóan 2018-ban adják át. Egy 2013-as megvalósíthatósági tanulmány 20-25 milliárd forintra becsülte a központ összköltségét, amely 8-10 év alatt térülne meg. „Számos nagy nemzetközi konferencia rendezési jogáért versengünk 2018 és 2024 között.

Esélyeinket jelentősen megnövelné, ha a beruházás elindulna” – hívta fel a figyelmet a Maresz alelnöke. Szép eredmények azonban így is akadnak: a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) például megnyerte a világszövetség harmadik nemzetközi konferenciájának megszervezésére kiírt pályázatot, így 2017-ben Budapest 134 ország mintegy 1500 siket résztvevőjét láthatja vendégül.

Mindazonáltal a globális piaci rangsorban nem sikerült lényegesen előrelépnünk – igaz, vissza sem csúsztunk: a nemzetközi rendezvények száma alapján Magyarország a világranglista 31. helyezettje, Budapest pedig a 17. helyen tanyázik a Nemzetközi Konferenciák és Kongresszusok Szövetsége (ICCA) 2014-es összefoglalója szerint. Az ország ezzel egyet javított tavalyi eredményéhez képest, a fővárosunk pedig stabilan őrzi a 2013-ban megszerzett 17. pozíciót. A Magyar Turizmus Zrt. célja viszont az, hogy Budapest 2020-ra Európa egyik legnépszerűbb konferenciavárosává váljon.

Benyhe Ildikó úgy véli, a piac továbbfejlődésének akadálya most elsősorban a rendezvényhelyszíni és az általános infrastrukturális hiányosságokban keresendő, de sok nehézséget okoz az állami szférában tapasztalható rugalmatlan, motiválatlan hozzáállás is. Szerinte a szervezői kapacitás és a szakembergárda rendelkezésre áll, a céges rendezvények piacán pedig már tavaly egyértelmű volt a fellendülés, ami 2015-ben folytatódni fog.

2014-ben összesen 2557 konferenciát rendeztek Magyarországon, ami több mint 8 százalékos növekedés az előző évhez képest: 1000 nemzetközi rendezvény volt, összesen több mint 150 ezer vendéggel, a magyar kategóriába sorolt 1500 konferenciára pedig 260 ezernél is többen látogattak el.

Az események hossza átlagosan 2,4 nap volt, 162, összesen pedig csaknem 415 ezer résztvevővel. A megrendelőknek csaknem 60 százaléka magyar volt, a toplista második helyén pedig a britek álltak 7 százalékkal, megelőzve az amerikaiakat. Legnagyobb mértékben – mintegy 90 százalékkal – az olasz megrendelések száma nőtt tavaly, de jelentősen – több mint másfélszeresére – bővült a brit kereslet is. Az amerikaiaktól harmadával több megrendelés érkezett, mint 2013-ban. Érdekesség, hogy a részt vevő nemzetek között a németek, az osztrákok és az olaszok állnak az élen, azaz a megrendelők és a konferenciákra érkező vendégek nemzetisége között kicsi az átfedés.

2014-ben összesen 2557 konferenciát rendeztek Magyarországon, ami több mint 8 százalékos növekedés az előző évhez képest: 1000 nemzetközi rendezvény volt, összesen több mint 150 ezer vendéggel, a magyar kategóriába sorolt 1500 konferenciára pedig 260 ezernél is többen látogattak el.

Az események hossza átlagosan 2,4 nap volt, 162, összesen pedig csaknem 415 ezer résztvevővel. A megrendelőknek csaknem 60 százaléka magyar volt, a toplista második helyén pedig a britek álltak 7 százalékkal, megelőzve az amerikaiakat. Legnagyobb mértékben – mintegy 90 százalékkal – az olasz megrendelések száma nőtt tavaly, de jelentősen – több mint másfélszeresére – bővült a brit kereslet is. Az amerikaiaktól harmadával több megrendelés érkezett, mint 2013-ban. Érdekesség, hogy a részt vevő nemzetek között a németek, az osztrákok és az olaszok állnak az élen, azaz a megrendelők és a konferenciákra érkező vendégek nemzetisége között kicsi az átfedés.

-->