BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Faltól falig fesztivál Magyarországon

Elégedettek lehetnek az idei szezonnal a fesztiválipar szereplői: az időjárás kegyes volt, a látogatók száma nőtt, és a piac fokozatosan tisztul. Bár a szomszédos országok egyre nagyobb konkurenciát jelentenek, a befutott előadók jelenleg annyi koncertet tarthatnak, amennyit csak képesek elvállalni.

Bár idén is akadt olyan rendezvény, amely elmaradt, a fesztiválipar szereplői összességében elégedettek lehetnek a szezonnal – igaz ez a szervezőkre, a helyszínt biztosító önkormányzatokra, a szponzorokra, a kereskedőkre és a vendéglátókra is. Ebben az évben nem volt mostoha az időjárás sem.

A Fishing on Orfű hatezer vendéggel második éve volt telt házas, a debreceni Campus Fesztivál látogatóinak száma 40 százalékkal, a mezőtúri East Festé 60 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest, az EFOTT résztvevőinek száma pedig először haladta meg a 100 ezret. Tíz százalék alatti növekedéssel ugyan, de a Sziget és a VOLT Fesztivál is pluszban zárt – a többi között ez is kiderült a 2015-ös szezon gazdasági és társadalmi eredményeit számba vevő rendezvényen. A Kinek jó a fesztivál? – avagy hogy jön ki a matek című rendezvényen településvezetők, nagyvállalatok képviselői és rendezvényszervezők is megosztották tapasztalataikat.

„Ha Budapest a romkocsmák városa, akkor Magyarország a fesztiválok országa” – mondta Tóth Tibor, aki a többi között a Quimby, a Kiscsillag, a Pál Utcai Fiúk, Péterfy Bori, a Csík zenekar és Geszti Péter menedzsere is. Hozzátette: egy jó nevű zenekarnak vagy előadónak jelenleg annyi koncertje van, amennyit csak el tud vállalni.

Gyakorlatilag nincsenek már szabad időpontok az évben, amikor fesztivált lehetne rendezni. Szinte megszűntek a réspiacok, ugyanakkor tisztulni is kezdett az ágazat: azok a cégek és rendezvények, amelyeknek nem volt létjogosultságuk, kirostálódtak. Eközben egyre több és nagyobb eseményt tartanak vidéki helyszíneken, fokozatosan emelkedik a külföldiek száma. Az elmúlt évtizedben a magyarok körében is egyre népszerűbb lett az időtöltésnek ez a formája. Sőt – mint arra Lobenwein Norbert, a Sziget, a VOLT és a Balaton Sound főszervezője felhívta a figyelmet – a Balaton Sound például egy olyan réteget is elért, amelynek tagjai korábban nem jártak fesztiválozni. A kulcs az volt, hogy a prémium kategóriába pozicionálták a rendezvényt. A siker persze korántsem garantált minden új ötlet esetében, bukásra is volt példa. „Sokan próbálnak pénzt csinálni ezen a területen, hiszen látják a nagy sikereket. Aki azonban fesztivált akar szervezni, számolnia kell azzal, hogy a projekt évente akár tízmilliókat is felemészthet, míg pozitívba fordul” – tette hozzá Lobenwein Norbert.

Haszon minden szinten

„A fesztiválok már nemcsak kulturális, hanem gazdasági tényezővé váltak az elmúlt években, amelyek munkahelyeket teremtenek. Az idei szezon kivételesen jól sikerült, a verseny azonban egyre nagyobb a környező országokkal” – mondta Joris Huijsman, a Heineken Hungária vezérigazgatója. Hozzátette: a vállalat a magyar fesztiválok 70 százalékát szponzorálja.

„A Magyarországon töltött évi mintegy 24 millió vendégéjszaka harmada van a fesztiválszezonban, azaz júliusban és augusztusban. Ezeknek a rendezvényeknek az országimázs alakítása szempontjából is fontos szerepe van” – hívta fel a figyelmet Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója. Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: a Tavaszi Fesztivál ideje alatt a szállodákban eltöltött vendégéjszakák harmada azokhoz az utasokhoz köthető, akik a rendezvényre érkeznek.

Az önkormányzatok részben a területek bérleti díjából profitálnak közvetlenül, részben pedig közvetve az idegenforgalmi adó és a vendéglátóhelyek bevételei révén. A helyieket olykor zavaró tömegeknek járulékos előnyei is vannak viszont: a Balaton Soundnak köszönhetően Zamárdiban például olyan nyaralók is kiadhatóvá váltak, amelyek a rendszerváltás óta nem voltak piacképesek, mert tulajdonosaik nem tudták azokat felújítani.

„A Magyarországon töltött évi mintegy 24 millió vendégéjszaka harmada van a fesztiválszezonban, azaz júliusban és augusztusban. Ezeknek a rendezvényeknek az országimázs alakítása szempontjából is fontos szerepe van” – hívta fel a figyelmet Mártonné Máthé Kinga, a Magyar Turizmus Zrt. belföldi igazgatója. Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta: a Tavaszi Fesztivál ideje alatt a szállodákban eltöltött vendégéjszakák harmada azokhoz az utasokhoz köthető, akik a rendezvényre érkeznek.

Az önkormányzatok részben a területek bérleti díjából profitálnak közvetlenül, részben pedig közvetve az idegenforgalmi adó és a vendéglátóhelyek bevételei révén. A helyieket olykor zavaró tömegeknek járulékos előnyei is vannak viszont: a Balaton Soundnak köszönhetően Zamárdiban például olyan nyaralók is kiadhatóvá váltak, amelyek a rendszerváltás óta nem voltak piacképesek, mert tulajdonosaik nem tudták azokat felújítani. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.