Várhat az energiaaudit

A májusban született energiahatékonysági törvény szerint azonban a késlekedők 2016 végéig pótolhatják a mulasztást, vagyis eddig büntetést sem kell fizetniük. Ha viszont ezt a határidőt sem tartják, vagy az auditjuk tartalma nem megfelelő, az induló bírságuk 100 ezer forint lehet, ezt 15 millió forintra is feltornászhatják a konok visszaesők. Adott feltételek mellett azonban elfogadhatóak a 2012. december 4-e és 2015. december 5-e közötti auditok is, és nem köteles energetikai auditot végeztetni az a nagyvállalat, amelynek energiagazdálkodása megfelel az EN ISO 50001 szabványnak.

Az energiahatékonysági törvény célja az uniós előírásokkal összhangban az, hogy az ország 2020-ig évi másfél százaléknyi új energiamegtakarítást érjen el. Az új megtakarítás azt jelenti, hogy nem vehető figyelembe az olyan intézkedések hatása, amelyeket valamely uniós kötelezettségnek vagy szabályozásnak való megfelelés teljesítése során ér el a gazdálkodó szervezet. Az energiahatékonyság javításának érdekében a kormány energiafelhasználási és szén-dioxid-kibocsátási adót is kivethet, használhat pénzügyi ösztönzőket, élhet a szabályozás erejével, de segítheti is a piaci szereplőket képzéssel és tanácsadással.

A megtakarítás jelentős része az épületek energiakibocsátásának csökkentésével érhető el, ehhez a háromévente frissítendő épületenergetikai stratégia ad útmutatót. A kötelezettség a kormányra mint épülettulajdonosra is vonatkozik: évente a felújítási kötelezettség alá eső épületeinek 3 százalékát kell megfiatalítania az előírt minimumkövetelmények szerint. Ez a legalább 250 négyzetméteres épületekre is vonatkozik, néhány kivétellel.

Fontos megtakarítási eszköz a távhőtermelés fejlesztése is, kiemelten a kapcsolt áram- és hőtermelés és a hulladékhő újrahasznosítása.
Az auditra kötelezettek azonban nem kapkodnak. „Mérsékelt az érdeklődés. Úgy tűnik, a bírságolás 2017. januári kezdetét sokan úgy tekintik, hogy még egy évig tart a felkészülési idő. Az auditori kínálat bővülése is későbbre várható” – válaszolt a Világgazdaságnak a Bpv-Jádi Németh Ügyvédi Iroda részéről Kovács M. Attila, az energiajog és közigazgatási ügyek szakértője. Az energiaauditorok képzésére és vizsgáztatására egyelőre egyedül a Magyar Mérnöki Kamara jogosult.

Pluszfeladatok a MEKH-nek

Az energiahatékonysági törvény sok, részben nyilvántartási feladatot rótt – a fenti bírság kiszabására is feljogosított – Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra (MEKH). A MEKH értékeli majd a gáz- és áramhálózatok energiahatékonysági potenciálját, főként a háztartási méretű kiserőművekét. Meghatározza a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelést értékelő módszertant, és dönt a nem kötelező energetikai auditot ellenőrző díjakról, azok kezeléséről.