Belehúztak a belföldi vendégek

Tavaly a belföldi turizmus növekedése lekörözte a külföldi vendégforgalom bővülését: a külföldiek 4,6 százalékkal, a belföldi vendégek 6,4 százalékkal több éjszakát töltöttek a magyarországi szálláshelyeken, mint egy évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. A külföldi turisták száma enyhén csökkent az év utolsó három hónapjában, ami részben a migránsválság, illetve a párizsi terrortámadások hatásának tudható be. A belföldi turizmus bővülése ezt ellensúlyozta: 2015-ben 25,8 millió éjszakát töltöttek el a turisták, 5,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A magyar szállásadók 10,4 százalékkal magasabb, összesen 367,7 milliárd forint bruttó árbevételt könyvelhettek el.

A küldő országok között Németország őrzi vezető helyét, de a német turisták száma a kétezres évek eleje óta a felére esett vissza. Az Egyesült Királyság lépett a második helyre, Ausztria pedig a harmadikra. Az oroszok visszaestek a nyolcadik helyre, hiányukat Hévízen érzik a legjobban. Népszerűbb lett Magyarország az izraeliek körében: 2015 első 11 hónapjában több mint 256 ezer vendégéjszakát töltöttek el nálunk az Izraelből érkezők, mintegy 10 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – hívta fel a figyelmet a héten az országot Tel-Avivban reklámozó Magyar Turizmus Zrt.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetség az idénre a tavalyinál alacsonyabb mértékű növekedést vár – mondta tegnap egy szakmai konferencián Kovács István főtitkár. A szervezet kockázatot lát a magas áfában és a munkaerőhiányban, amely a turisztikai szakmák széles körét érinti, és rontja a versenyképességet. Emellett a migránshelyzet alakulása és a Schengen jövőjéről ről folytatott viták is kedvezőtlenül hathatnak.

Várhatóan jó hatással lesz viszont az új légi járatok indulása, az országmarketingre költhető pályázati források megnyílása vagy éppen a Bocuse d’Or szakácsverseny európai döntője is, amelyet májusban rendeznek a fővárosban.

A kedvező trendek ellenére az évi 5-6 százalékos növekedés hosszú távon nehezen fenntartható – hangsúlyozza Indra Dániel, a KPMG szakértője. Ebből a szempontból nem mindegy, hogy a növekedés lassulása közben sikerül-e az alacsonyabb költésű szabadidős városlátogatóktól a magasabb hozzáadott értéket jelentő üzleti, konferencia- vagy programturizmus felé eltolni a hangsúlyokat.

Utóbbi irányvonalat erősítheti majd az új kongresszusi központ, amelynek koncepciótervét és tervezési programját még az idén véglegesítik, 2017-ben elindulhat az építkezés, az átadás pedig 2018-ra várható – jelentette be tegnap Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára.