Újabb járvány jöhet

Folyamatosan vándorol északra a szarvasmarhákat megbetegítő bőrcsomósodáskór, félő, hogy hamarosan Magyarországon is megjelenik. Ha így lesz, akkor a tavalyelőtti kéknyelvjárvány után ismét exportstopot rendelhetnek el. A betegség 2015 nyarán kezdődött Görögországban, és gyorsan terjedve 2016-ban került Bulgáriába. Szerbiában már több tucat járványkitörést észleltek, a legutolsót 230 kilométerre a magyar határtól. A vakcinázást a szerb hatóságok megkezdték.

"A globális felmelegedés miatt az ilyen kórokozókat terjesztő vektorok, vagyis zömmel ízeltlábúak egyre északabbra vándorolnak, ezért várható, hogy előbb-utóbb megjelenik Magyarországon is a bőrcsomósodás” – mondta el lapunknak Németh Antal ágazati szakértő, a Vágóállat- és Hús Terméktanács korábbi elnöke. Hozzátette: a legfontosabb, hogy az állattartók védekezzenek a szúnyogok és egyéb rovarok ellen. Ez nem könnyű feladat, hiszen a kórt legelő szarvasmarhák kaphatják meg, amelyek nagy területet járnak be, és nem védhető istállóban vannak. Éppen ezért fontos, hogy a gazdák figyeljék állataikat, különösen az ország déli megyéiben. „A megelőzésben az állatorvosokra is nagy felelősség hárul” – fogalmazott a szakértő, aki szerint a fogyasztóknak nem kell aggódniuk, hiszen a kór emberre ártalmatlan.

A közelmúltban az országos főállatorvos is a fogyasztókat igyekezett megnyugtatni, amikor kijelentette: a marhahúst vásárlóknak nincs mitől félniük. A nagy értékű haszonállatokat tartó gazdáknak annál inkább. Bognár Lajos elmondta: a kór Magyarországra kerülésének igen kedvezőtlen gazdasági hatása lenne, mert a nemzetközi szabályok értelmében a partnerek az érintett magyar termékek kereskedelmét kizárhatják.

Ha így történne, az nem lenne példa nélküli. Hasonló, az emberre veszélytelen, ám a haszonállatokra nézve komoly kárt okozó betegség volt a közelmúltban a kéknyelv, amelyet ráadásul szintén egy szúnyogfaj terjesztett. Az ilyen, repülő rovarok által terjesztett állatbetegségek nagyon nehezen izolálhatók, részben ebből adódik a gazdasági károk jelentős része is. A vonatkozó állategészségügyi protokoll szerint például a kéknyelv felbukkanásakor a kitörési pont körül 20 kilométeres zárlatot rendelnek el, ám létezik a 100 kilométeres védő- és a 150 kilométeres megfigyelési körzet is. Fontos szabály, hogy szigorúbb körzetből enyhébbe nem szállíthatók az állatok. A nagy körzetek miatt azonban a kérődző állatok adásvétele, különösen az egész évben jelentős magyar marhaexport megbénulhat egy-egy szúnyog által terjesztett kór miatt. Tavalyelőtt éppen ez történt, akkor a több felbukkanási pont miatt csaknem az egész országban hetekre leállt az állatok kivitele, nagy károkat okozva ezzel a gazdáknak.