Ingatlanpiac: még mindig az V. kerület a legdrágább

Az elmúlt évekkel szemben az idei forgalmi adatok alapján minden területi szinten az árak kiegyenlítődését, azaz az olcsóbb térségek nagyobb ütemű drágulást lehet látni. Az még nem derült ki ugyanakkor, hogy ez vajon egy hosszabb távú trend előjele, vagy az árolló csak ideiglenesen záródik – áll az OTP legfrissebb, a NAV idei első három negyedéves ingatlanforgalmi adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.

Országos szinten az átlagár, a tavalyi adatokhoz képest, eddig 13 százalékkal nőtt. Az előző évekkel szemben, amikor a fővárosi és megyeszékhely-szintű drágulás messze meghaladta az alacsonyabb jogállási szintekét, most 10 százalékra nőtt az áremelkedés mértéke a községekben.

Ezzel párhuzamosan a budapesti drágulás idén 15 százalékra mérséklődött.

A kisebb városokban ez a mutató valamivel 10 százalék alatt maradt, míg a megyei jogú városokban 13 százalék körül mozgott. Ugyancsak szembe megy az előző évek trendjével, de következik a meredekebb községi drágulásból, hogy az önálló házak ára eddig, 16 százalékkal emelkedett, míg a tégla és lakótelepi lakásoké ettől elmaradva, 11 és 13 százalékkal. Az elmúlt évek látványos paneldrágulása után mára a lakótelepi lakások országos átlagára már meghaladja a 225 ezer forint/négyzetmétert.

„Ebben az évben a tizenkilenc megye közül sehol nem csökkent az eladott lakóingatlanok átlagára” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

„Az átlagár lista élén három dunántúli megye, Zala, Tolna és Baranya állnak. Érdekes, hogy a legdrágább megyék közül Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar viszont az áremelkedési sorrend utolsó ötödében vannak, amire magyarázat lehet, hogy az árak további emelkedésére a magas bázis miatt itt már kisebb lehetőség van„– tette hozzá az elemző.

Budapesttel (412 ezer forint/négyzetméter) nem számolva, továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 265 ezer forint/négyzetméter átlagárral. A 200 ezres szintet azonban egyre több megye, immár Pest, Hajdú-Bihar, Vas és Somogy is meghaladja. Az eladott ingatlanok országos átlagára, az év első három negyedévében, 286 ezer forint volt négyzetméterenként.

A megyeszékhelyek közül Zalaegerszeg drágult a legjobban (23 százalék), majd Veszprém 21 százalék, Szeged 20 százalék és Pécs 19 százalék következnek. Ezzel együtt továbbra is Győr a legdrágább megyeszékhely 267 ezer forint/négyzetméteres átlaggal. Nógrád megye székhelye az egyetlen, ahol az eladott lakóingatlanok átlagára nem éri el a 100 ezer forint/négyzetmétert sem.

Valkó Dávid szerint szembetűnő, hogy a fővárosi kerületek árváltozás rangsorának élbolyában az idén, a 33 százalékkal dráguló XXIII. kerület áll, majd a XXI., a XVI. és a XVII. kerület következik. Ezek a kerületek nem tipikus befektetési célpontok és a forgalom is viszonylag csekély. A klasszikus belvárosi területeken (V., VI., VII.) ugyanakkor, ahol az elmúlt években rohamos áremelkedés zajlott le, idén csak 15-18 százalék közötti áremelkedési értékeket látunk, ez a középmezőnyhöz elegendő szint.

Az V. kerület ismét messze vezeti a budapesti árrangsort a közel 700 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. Ettől, a második legdrágább kerület, az I. fajlagos átlagára majdnem kerek százezer forinttal marad el. A félmilliós szint fölé ezek mellett még a II., XII. és VI. kerületek jutottak. A továbbra is legolcsóbb XXIII. kerületben is 260 ezer forint/négyzetméter az ár.