Ösztönzi a gazdák integrációját az agrárkamara

Elkerülhetetlen a gazdák önkéntes termelői együttműködése, ezt az egyre olcsóbb gabonaárak is jelzik – mondta Győrffy Balázs. A NAK elnöke úgy látja, hogy a generációváltás miatt is várható egy birtokkoncentráció, ez a mérethatékonyság alapján a versenyképesség növekedéséhez vezethet.

A NAK célja, hogy a magyar termőföld magyar kézben maradjon hosszú távon is.

A kamara bővíteni kívánja az öntözött területek nagyságát, ezért kormányzati szinten tárcaközi együttműködést szorgalmazott, tagjai körében pedig felmérést végez, a gazdák hány százaléka fejlesztené öntözési lehetőségeit. Egyébként az öntözött területeken több esély nyílik a mezőgazdasági kultúrák módosítására, például vetőmag előállításra. A NAK kezdeményezésére tavaly módosult a vízgazdálkodási törvény, így öntözéskor vízjogi engedélyenként évi 400 ezer köbméterig nem kell vízkészletjárulékot fizetni.

A NAK 1,8 milliárd forintot nyert el vidékfejlesztési pályázati forrásból, a jégkármérséklő-rendszer bevezetésére, amely május elsején kezdheti meg a működést.

Mesterséges esőkkel akadályoznák meg a jégkárokat

A csaknem ezer talajgenerátor ezüst-jodidot párologtat a levegőbe, amely mesterséges jégmagvakat képez, így a spontán kialakuló, kisebb darabszámú, ám nagyobb méretű jégszemcsék helyett sokszorta több, de jóval kisebb méretű jégszemcsék keletkeznek, amelyek a felhőből lehullva elolvadhatnak még a földet érés előtt. A generátorkezelők képzése januárban kezdődik meg.

A rendszer révén csaknem 50 milliárdos jégkár előzhető meg.

A rendszer iránt Ausztria illetve Kárpátalja is érdeklődik.

A termelők nagy része veszteséges lenne uniós támogatás nélkül

Győrffy Balázs utalt arra, hogy uniós támogatások nélkül a magyar termelők mintegy háromnegyede veszteséges lenne. A NAK elnöke hozzáfűzte: ez nem csak a hazai agráriumra érvényes. Az Európai Unió szigorú élelmiszerbiztonsági és agrár környezetgazdálkodási feltételeket követel meg, a támogatási források részben ezeknek a költségeit ellentételezik. Szerinte törekedni kell a versenyképesség növelésére, mert bár a következő uniós ciklusban valószínűleg alapjaiban nem változik meg az uniós agrártámogatási rendszer, ám 2028-tól akár búcsút is inthetünk annak.

Győrffy Balázs eredménynek tartja, hogy a vidékfejlesztési forrásokból 200 milliárd, a GINOP-ból pedig 100 milliárd forintot sikerült előteremteni tavaly élelmiszeripari beruházások támogatására, amelyek az idén megvalósulhatnak.

A NAK célja, hogy egyre több élelmiszer kerüljön be az öt százalékos áfakörbe.

A hazai gyümölcsök és zöldségek népszerűsítésére 465 millió forintot költ a kamara 3 év alatt, uniós pályázati forrást nyertek el erre a célra.

Csökkenteni kell az adminisztrációs terheket

A NAK falugazdászai az egységes kérelmek csaknem háromnegyedének, mintegy 120 ezernek a benyújtásában segédkeztek 2017-ben. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége kezdeményezésére az agrárkamara munkacsoportot alakított, hogy kiküszöbölje azokat az adminisztratív gondokat, amelyek késleltették a gazdáknak járó kifizetéseket. A Magyar Államkincstár tavaly, november végéig minden korábbinál nagyobb összeget, 254 milliárd forintot utalt át előlegként a gazdáknak. Az előleg összege 2016-ban 194 milliárd, 2015-ben pedig 122 milliárd forint volt. A NAK több mint 100 jogszabályt véleményezett az elmúlt évben. A kamara szerint tovább kell csökkenteni a gazdák adminisztrációs terheit. A NAK 7,82 milliárd forintos támogatást nyert el 3 évre a tájékoztatási szolgáltatás fejlesztésére, a falugazdász-hálózat működtetéséhez.

Győrffy Balázs fontosnak véli azt is, hogy az egyszerűsített foglalkozás keretein belül

a mezőgazdasági idénymunkások napi adómentes jövedelme csaknem 40 százalékkal, 8 255 forintra nő ez évtől,

ami enyhítheti az ágazatot is sújtó munkaerőhiányt.

Süle Katalin, a NAK elnökségi szóvivője elmondta: a kamara szakértői iskolákban hívják fel a figyelmet a jó minőségű magyar élelmiszeripari termékekre, előkészítve ezáltal a majdani tudatos fogyasztói magatartást.