Izlandon a legdrágábbak az ingatlanok, Magyarország a harmadik helyen

Lassult némileg a magyarországi ingatlanok áremelkedésének – évek óta töretlen – üteme a tavalyi utolsó negyedévben. „Bár az éves árnövekedés hazánkban 2018 végén még 8,9 százalék volt, amivel az európai országok listáján a hetedik helyen álltunk, a negyedéves drágulás egy százalék alatt maradt 2018 utolsó három hónapjában, s így a közeljövőben, hosszú idő után lekerülhetünk a 2015 óta mért áremelkedések alapján elért dobogós helyről” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A növekvő inflációval a reál árváltozás üteme is egyre mérsékeltebbé válik. Ha az így korrigált értékeket nézzük, a lakásár-változás éves üteme már csak 5,5 százalék. S bár a három év alatt kimutatható 27,1 százalékkal Magyarország még mindig a dobogó legalsó fokán áll Szlovénia és Írország mögött, a harmadik helyen már Portugáliával kell osztoznia.

Noha trendszerűen még nem mutatható ki, hogy európai szinten mérséklődne a drágulás üteme, sok jel utal arra, hogy egyre több helyen érik el a csúcsot a lakásárak; negyedéves reál árváltozásban már hat országban minimális csökkenést mutatnak a számok, míg Romániában tetemes, 17,8 százalékos volt 2018 utolsó negyedévében az árcsökkenés.

Nehéz előre jelezni, hogy a magyar lakásár-szint mikor érheti el a csúcsot. A korábbi hazai és nemzetközi ciklusok alapján már közelíthetünk ehhez, habár több – az utóbbi hónapokban bejelentett -

kormányzati intézkedés eredményeképp a kereslet élénkülésére lehet számítani.

Ugyanakkor a hamarosan jegyezhető, kedvező kamatozású állampapírok a befektetési célú vásárlók tömegét

csábíthatják el a lakáspiacról. „Mindezeket mérlegelve, még az idén is elérhetjük a kétszámjegyű, nagyjából 10 százalék körüli drágulást országos szinten. A következő évek trendje azonban az egyre lassuló áremelkedés lehet” – teszi hozzá Valkó Dávid.