Akadozva zajlik az oltás a régiónkban

Nincs összhang a régió országai között a rendelkezésre álló vakcinák terén, van, ahol kizárólag a nyugati oltóanyagokat engedik be az országba, mások az orosz vagy a kínai ellenszertől remélik az áttörést.

Kínai vakcinával oltanak a szerbek

A Szerbiába érkező nagy mennyiségű kínai vakcina felhasználásával már jócskán meghaladta a félmilliót azok száma, akik megkapták a védőoltás első dózisát. A héten újabb félmillió kínai koronavírus elleni védőoltás landolt a Belgrád melletti repülőtéren, ezzel már másfél millió adagra nőtt az országba érkezett vakcinaadag.

Ana Brnabic kormányfő szerint Szerbia az egyetlen olyan ország a világon, ahol a lakosok választhatnak a koronavírus elleni oltások közül. A héten már az emlékeztető oltások beadása is megkezdődött, több tízezer ember már a második vakcinát is megkapta. Szerbiában a védőoltás legalább egy adagját a lakosság több mint 7 százaléka kapta meg eddig, ez pedig több mint kétszerese az euró­pai uniós átlagnak.

Ha valaki szeretné beoltatni magát, az eUprava portálon kell jelentkeznie, majd kiválaszthatja, hogy melyik oltóanyagot szeretné. Jelenleg öt gyártó szerepel a listán, a kínai Sinopharm vakcinát választók napokon belül meg is kapják a védőoltást.

Az igénylők körében népszerű a Szputnyik V, az első orosz koronavírus-vakcina, amellyel Oroszországban már augusztus óta oltanak. Kedden 50 ezer dózis érkezett ebből a vakcinából, és a bejelentések szerint a revakcinációhoz szükséges újabb 50 ezer dózis is megérkezik február végéig. A legfrissebb hírek szerint a szerbiai Torlak Intézetben még idén megkezdődhet ennek a vakcinatípusnak előbb a csomagolása, később pedig a szabadalom alapján a gyártása is.

A Pfizer–BioNTech védőoltását eddig elsősorban az egészségügyi dolgozók, valamint a gerontológiai központok munkatársai és gondozottjai kapták. Sokan közülük már a második dózison is túl vannak. Ebből a vakcinafajtából eddig mintegy 45 ezer dózis érkezett Szerbiába, a hónap végéig további 88 ezer dózist várnak. A Moderna és az AstraZeneca oltó­anyaga szintén választható, de ezekből még nem érkezett szállítmány az országba.

Oltásturizmus zajlik Romániában

Romániában valamelyest felpörgött az oltási folyamat annak következtében, hogy hétfőtől a Pfizer és a Moderna oltóanyagán kívül immár a harmadik, az AstraZeneca által kifejlesztett vakcinával is oltják a lakosságot, ráadásul kétszáz új oltóközpont is nyílik. Számottevően nőtt az oltási kedv is – a lakosság több mint 55 százaléka beoltatná magát idén koronavírus ellen, korábban 40 százalék vélekedett így –, az AstraZeneca oltóanyagára kevesebb mint egy nap alatt százezren iratkoztak fel a kormányzati platformon. Az országban eddig csaknem 700 ezer embert oltottak be koronavírus ellen, közülük 299 ezren a második, emlékeztető dózist is megkapták.

A román kormány célja továbbra is az, hogy szeptemberig tízmillió embert immunizáljanak a Covid–19 ellen, és akkor enyhíthetik a járványügyi korlátozásokat.

Mivel az egészségügyi dolgozók után az oltási folyamat mostani, második szakaszában a 65 év felettiek, a krónikus betegek és a kulcsfontosságú ágazatok dolgozói vannak előnyben, sokan nem vagy csak nagyon nehezen tudnak időpontot foglalni. Emiatt oltásturizmus kezdődött: az immunitásra vágyók az erdélyi nagyvárosokból – Kolozsvárról, Nagyváradról, Temesvárról – távolabbi megyékbe, kisebb településekre utaznak, ahol kevesebben vannak várólistán. Súlyosabb rendellenességek eddig nem történtek, de egy kelet-romániai kórház igazgatóját pénzbírsággal sújtották, mert olyan személyek oltását tette lehetővé, akik későbbi időpontra kaptak előjegyzést.

Ukrajnában pénzért is kapható lesz az oltóanyag a magánrendelőkben

A szomszédos országokhoz mérten Ukrajna hatalmas lemaradásban van a vakci­na­beszerzésben, és ebből eredően az oltási tervet illetően. Eddig csupán pár százan kaptak oltást, a szakminisztérium korábban azt ígérte, februárban megkezdődik a tömeges oltás, de erre alighanem még hetekig várni kell.

Saját költségén bárki beoltathatja magát a koronavírus ellen, amint a vakcina megjelenik az ukrajnai magánklinikákon – jelentette ki Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter, egyúttal vázolva az ország előtt álló jövőképet is, amelynek lényege, hogy a lakosok jobban teszik, ha nem várnak ölbe tett kézzel az államra, inkább saját magukról gondoskodnak.

Az egészségügyi miniszter szerint

a medicina területén működő magánvállalkozások kereskedelmi alapon olthatják be a lakosságot. Emellett ígérnek egy listát is, erre feliratkozva az állam költségén juthatnak vakcinához a jelentkezők, de a miniszter szerint jó esetben is csak az év második felében. Optimális esetben egy év múlva érheti el az 50 százalékot az oltottsági ráta.

A szakminisztérium 21 millió vakcina beszerzését tervezi 2021-ben. Ha figyelembe vesszük, hogy a védettséghez két oltás kell, akkor a lakosság csupán negyedének lehet elég ez a mennyiség, s még ennek a beszerzése is kétséges. Politikai okok miatt az orosz vakcinától eleve elzárkóznak Kijevben.

A hatóságok abban bíznak, hogy hamarosan megérkezik az országba 117 ezer Pfizer–BioNTech-vakcina, amellyel elkezdhetik az egészségügyben dolgozók oltását, majd pedig valamikor a tavasszal az AstraZenecától várnak 2,2 millió dózist, amelyet a leginkább veszélyeztetett kategóriába tartozók oltására használnának fel.

Amíg csak korlátozott mennyiségben lesz vakcina, az országban nem vezetik be automatikusan az oltási igazolványt. A Covid-útlevél azután lett téma a 40 milliós országban, hogy a sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint az Európai Unió országai pluszkorlátozásokat vezethetnek be az Ukrajnából érkezőkkel szemben.

Folyamatosan módosítja az oltási menetrendet a szlovák kormány

Szlovákiában már a harmadik oltási menetrendet tették közzé a héten, mivel hétfőn részlegesen kinyitottak az iskolák, ezért az oktatásügyben dolgozókat előbbre sorolták.

A pe­dagógusokat és az iskolák alkalmazottait szombaton kezdik beoltani, az 55 év alattiakat az AstraZeneca oltóanyagával, az idősebbeket pedig döntően a Pfizer vakcinájával. A tanárokon kívül a negyedik besorolásba kerültek még az infrastruktúrában dolgozók is. Hogy pontosan kik tartoznak ebbe a csoportba, arról a belügyminisztérium tájékoztat. Egyébként az első szakaszban az egészségügyi dolgozók élveztek elsőbbséget – beleértve azokat az orvostanhallgatókat is, akik naponta kapcsolatban kerülnek a betegekkel –, valamint azok az egyházi személyek, akik a kórházakban vagy az idősotthonokban nyújtanak lelki segélyszolgálatot. Idesorolják továbbá a szociális otthonok alkalmazottait és lakóit, valamint a tesztelést végző mintavételi pontok dolgozóit. Az oltási menetrend második szakaszában következnek a 85 év felettiek, majd a harmadik szakaszban a 75 év felettiek. Az ötödik fázisban következnek a krónikus betegek és azok a személyek, akik róluk gondoskodnak. Utánuk jönnek a kevésbé súlyos betegek, majd a 65 év felettiek, az 55 év felettiek, a 45 év felettiek, végül pedig a lakosság többi része.

Az egészségügyi tárca szerint az oltások várhatóan felgyorsulnak, március elején már olyan központokat terveznek nyitni, ahol tömegesen oltják majd az embereket. Februárban az ország mintegy 250 ezer Pfizer- és Moderna-, emellett további 210 ezer AstraZeneca-vakcinát kap. Pozsony egyelőre nem gondolkodik a kínai oltóanyagok behozatalán, az orosz Szputnyik V-öt pedig csak akkor vetné be, ha az Európai Unió is rábólint. Az 5,4 milliós Szlovákiában eddig mintegy 230 ezer ember kapta meg az első oltást, és 37 ezer már a második vakcinát is, azaz a legalább részben beoltottak száma átlépte a 4 százalékot. Örvendetes, hogy nő a magukat beoltatni hajlandók aránya: míg tavaly decemberben csak a megkérdezettek 22,5 százaléka nyilatkozott így, a legfrissebb felmérés szerint e mutató a héten elérte az 58 százalékot.

Horvátország egyelőre nem kér a kínai és az orosz vakcinákból

Az EU-ban tapasztalható általános vakcina­hiány miatt Horvátországban sem halad a várt ütemben a lakosság oltása.

Eddig mindössze 95 ezer személy kapott oltóanyagot, ám csak 41 ezren kapták meg a szérum mindkét dózisát. Mindezek ellenére a kormány nem kér a keleti vakcinákból, indoklása szerint ugyanis elegendő oltószert kötöttek le a nyugati gyártóknál.

Az oltóanyagokat először az egészségügyben és az idősotthonokban dolgozók kapták meg, most pedig az idősotthonok lakóin a sor, de időközben oltják már a kormány és a parlament tagjait is. A napokban kezdődik meg a 65 évnél idősebbek oltása, őket a krónikus betegek és a tengerészek követik életkortól függetlenül. Az utóbbiak a nemzetközi előírások miatt élveznek prioritást. Az oltóanyag szétosztása során kiemelten kezelik a földrengés által korábban sújtott területeket is, mivel ott nem minden esetben lehet betartani az óvintézkedéseket. A legtöbb beadott szérum a Pfizer–BioNTech-től származik, de a Moderna oltóanyagaival is zajlik az oltás. Horvátországban 65 éves kor felett is beadják a brit AstraZeneca vakcináját. A páciensek egyelőre nem választhatnak az oltó­anyagok közül, ez akkor lesz lehetséges az egészségügyi tárca ígérete szerint, amikor rendelkezésre áll majd több vakcinatípus. Bár a napi új fertőzöttek száma Horvátországban rendre 500 alatt van, és egyre kevesebb a fertőzött a kórházakban, rossz hír, hogy az országban megjelent a kór angol mutációja, ezért a jövő hétre esedékes enyhítésekből minden bizonnyal nem lesz semmi.