Esély sincs érdemi lazításra a régiónkban

Változó mértékben, de mindenhol lassú ütemben zajlik a lakosság oltása a környező országokban, ennek elsődleges oka, hogy kevés az ellenszer. A harmadik hullám felfutási szakaszában Szlovákia már kénytelen volt nemzetközi segítséget kérni, Ukrajnába csak pár napja érkezett meg az első, alig 500 ezer adagos vakcinaszállítmány, de Szerbiában, Romániában és Horvátországban sem látszanak a járvány enyhülésének tünetei.

Kritikussá vált a helyzet Szlovákiában

Szlovákiában hetek óta romlik a járványhelyzet, a százezer lakosra jutó új fertőzöttek és halottak terén az ország mutatószámai a legrosszabbak közé tartoznak a világon. A kórházakban kezelt koronavírusos betegek száma a héten átlépte a 4000-es határt, miközben korábban már a 3500-as számot is kritikusnak tartották.

Pozsony uniós segítséget kért, kedden Bukarest bejelentette, hogy öt orvost és kilenc egészségügyi nővért küldenek, Lengyelország pedig szabad kórházi ágyakat ajánlott fel. Ez nem véletlen, mivel a szlovák egészségügyből eleve 3500 orvos hiányzik, s további 3000 karanténban van.

A Matovic-kormány szerdai ülésén az egyik koalíciós partner nyíltan követelte az egészségügyi miniszter leváltását, de ebbe a miniszterelnök nem egyezett bele. Az esetenként bohózatba torkolló kormánykoalíciós viták egyik csemegéje, hogy Milan Krajniak szociális és munkaügyi miniszter javasolta, legalább a templomokat nyissák meg a hívek előtt, mert 1710-ben Nagyszombatban (Trnava) az akkori pestisjárvány idején is segített az imádság. Mindebből adódóan nincs semmiféle nyitási ütemterv, az ország 79 járásából 20 tartozik a legsúlyosabb kategóriába, ahol még az iskolák részleges megnyitását sem teszik lehetővé.

Hetente kiértékelik és közzéteszik a járásokra lebontott legfrissebb helyzetet, amelyet a nem kötelező antigéntesztelések adatai alapján vázolnak fel. A beoltások fontossági sorrendjének menetrendjét is folyamatosan újraszabják, legutóbb azzal rukkoltak elő, hogy a bolti eladókat előbbre teszik, két héttel ezelőtt pedig a pedagógusokat sorolták az elsők közé. Voltaképpen mindegy, miként variálnak, mert vakcinák hiányában ezen a héten gyakorlatilag leáll az oltás, csak az 55 év alatti pedagógusok és a második vakcinára várók esetében van elmozdulás.

Az 5,4 milliós országban a koronavírus elleni vakcinát eddig 290 ezer polgár kapta meg, ezen belül 110 ezren már a második oltáson is túl vannak. Szlovákia egyelőre csak az Európai Unió által jóváhagyott vakcinákat alkalmazza, az orosz Szputnyik V megrendelése ugyanis komoly vitákat gerjesztett a kormányban.

A napokban a kiszivárgott hírek szerint valószínűleg az eddiginél is szigorúbb határellenőrzések jönnek.

Súlyos lemaradásban Ukrajna

A szomszédos országokhoz képest Ukrajna tetemes lemaradásban van a vakcinabeszerzés és az oltás tekintetében. A közel 40 milliós országba csak a héten érkezett meg az első ellenszerszállítmány. Kijev Indiától vásárolt 500 ezer adag AstraZeneca-szérumot, ebből a magyarok lakta Kárpátaljára alig 15 ezer dózis jut.

Első körben azoknak az egészségügyi dolgozóknak a beoltását irányozták elő, akik közvetlen kapcsolatban vannak a fertőzöttekkel. Később minden egészségügyben dolgozó, a bentlakásos iskolákban és az idősotthonokban élők kerülnek sorra. Az AstraZeneca licence alapján az indiai Serum Institute vállalat által Covishield elnevezés alatt gyártott, félmillió dózis mellett Kijev lekötött további ötmillió adagot is, de még kérdéses, hogy ez mikor érkezhet meg.

Ukrajna ugyancsak várja a Covax nemzetközi kezdeményezésen keresztül a számára jóváhagyott 117 ezer Pfizer-oltóanyag első adagját, ez legjobb esetben is március közepén érkezhet meg, noha korábban február közepére ígérték.

Mindemellett az ország kísérleti terep is lesz. Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter közölte, hogy Ukrajna részt fog venni egy orrspray vagy cseppek formájában alkalmazható, koronavírus elleni készítmény klinikai vizsgálataiban. Erről indiai látogatása alatt az ukrán miniszteri küldöttség a Bharat Biotech gyártóvállalattal állapodott meg. Indiában most indul a készítmény klinikai tesztjének első szakasza. A második és a harmadik szakaszban a tesztek egy részét Ukrajnában végezhetik majd el. A tervek szerint a tesztelések szeptember–októberre zárulhatnak le. A vizsgálatokban való részvétele miatt az ország elsődleges hozzáférést kap ehhez a szerhez.

Ukrajnában a héten átlagosan ötezer körül mozgott a napi esetszám, a hivatalosan közölt adatok szerint már 1 millió 320 ezer felett jár az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké 25,5 ezerre nőtt. Januárban nagyon szigorú korlátozások voltak, szinte csak az élelmiszerüzletek, a patikák és a töltőállomások tartottak nyitva. Mostanra enyhült a drákói szigor, adaptív karantént léptettek életbe, minden egyes megye más-más besorolás alá esik a négyzónás – vörös, narancssárga, sárga és zöld – rendszerben. Kárpátalja az egyik legfertőzöttebb régió az országban, itt narancssárga a veszélyeztetettségi szint, de a hetente felülvizsgált rendszerben hamarosan a vörös kategóriába sorolhatják át, vagyis totális vesztegzár alá vehetik.

Az országban az államilag készletezett vakcina ingyenes lesz, ugyanakkor a szakminisztérium engedélyezheti, hogy a magánklinikákon térítéses alapon olthassanak. Ennek azért van jelentősége, mert becslések szerint az állami rendszerben jó esetben is csak 2023-ra olthatják be a teljes lakosságot.

Közel az egymillióhoz a beoltottak száma Romániában

Bár a lakosság többségéhez hasonlóan immár egyre több önkormányzati vezető kezdi elveszteni a türelmét a járványügyi megszorítások miatt, Romániában egyhamar nem lehet a korlátozások enyhítésére számítani. A lezárással járó tavaly tavaszi szükségállapotot májusban felváltó veszélyhelyzetet hónapról hónapra meghosszabbítja a kormány, és csak abban az esetben jöhet szóba a lazítás, ha sikerül beoltani a lakosság 60-70 százalékát. A rendkívüli helyzet idején szabadtéren és nyilvános zárt helyen kötelező a védőmaszk, tilos társas összejöveteleket tartani, az üzleteknek 21 órakor be kell zárniuk, éjszaka 23 és 5 óra között pedig kijárási tilalom van érvényben. A településeken a fertőzési ráta alapján működnek a korlátozások:

1,5 ezrelék alatt kapacitásuk 50, 3 ezrelék alatt 30 százalékával üzemelhetnek az éttermek, mozik, színházak, efölött nem nyithatnak ki.

A 19 milliós Romániában – ahol a 41 megye felében már megjelent a koronavírus brit mutációja is – eddig mintegy 1,7 millióan szereztek immunitást: 800 ezren átestek a fertőzésen, mintegy 900 ezren pedig megkapták a védőoltást. Az országban háromféle típusú, az EU-ban használt vakcinával zajlik az oltási folyamat, a héten megkezdődött a tanügyi dolgozók prioritásként kezelt beoltása is.

A jó oltási eredmények ellenére is romlik a járványügyi helyzet Szerbiában

Szerbiában arról szólnak a hírek mindennap, hogy az ország európai, de világviszonylatban is a legjobbak között van, ha a beoltottak számát a lakosság számához viszonyítjuk. A hétmilliós országban már több mint 1,3 millió polgárt oltottak be, és meghaladja a félmilliót azok száma, akik az oltás második adagját is megkapták. Ennek ellenére az utóbbi napokban ismét emelkedni kezdett a fertőzöttek száma, és az idén először ismét több napon át is meghaladta a 3000-et.

Szakemberek szerint ennek oka egyrészt, hogy a környező országokban is tapasztalható a járvány újabb hulláma, másrészt a jó oltási eredmények hangoztatása oda vezetett, hogy a lakosság fegyelme is lanyhult.

Az orvosok további szigorításokat követeltek, mások arra figyelmeztetnek, hogy ha ismét mindent bezárnak, az kihatással lesz a gazdasági eredményekre. Egyelőre abban egyetértenek, hogy kijárási tilalmat nem fognak ismét bevezetni, de kilátásban van, hogy a vendéglátóipari létesítmények és bevásárlóközpontok nyitvatartási idejét lerövidítik.

Szerbia más országokhoz képest jól „megúszta” gazdaságilag a tavalyi évet, mert mindössze 1,1 százalékkal csökkent a GDP a járvány érezhető gazdasági hatásai ellenére is. A Vajdaság teljesítménye sokban hozzájárult a jó országos eredményekhez. A magyarok által is lakott északi tartomány ipari termelése 3 százalékkal növekedett 2020-ban az előző évhez mérten. A Vajdaságban a kiskereskedelmi forgalom 3,3 százalékkal haladta meg az előző évit. A külkereskedelem értéke 12,5 milliárd euró volt tavaly, ebből 6,1 milliárd a kivitel. Ez is mindössze 1 százalékkal marad el az előző évitől.

Zágráb már a fokozatos nyitáson gondolkodik

Horvátországban alig ért véget a koronavírus-járvány második hulláma, de máris a harmadik hullám jelei mutatkoznak, mivel a napi fertőzöttek száma ismét felszálló ágban van. Aggasztó jelenség az is, hogy az új betegek között sokan vannak, akik a vírus brit változatával fertőződtek meg.

Ennek ellenére társadalmi nyomásra a kormány a fokozatos nyitást preferálja. Ezzel összhangban február közepe óta nyitva tartanak az edzőtermek, kinyithattak a kávézók és a kocsmák is, ám az éttermekhez hasonlóan ezek a helyek is csak elvitelre árusíthatnak. Az enyhítés következő fázisa március 1-jén léphet életbe, erről a kormány a hét végén hozza meg a végső döntést. Az enyhítések következő lépcsőfokaként az éttermek és a kávézók megnyithatnák a kültéri helyiségeiket, illetve engedélyeznék a szabadtéri vásárok megtartását is, természetesen a szükséges óvintézkedések mellett. Ezzel egy időben intenzív vita folyik a vakcinaútlevelekről. Zágráb szeretné minél inkább megkönnyíteni az országba való bejutást, hiszen a turizmustól függ a gazdaság.

Független horvát közvélemény-kutató intézetek szerint a horvátok több mint fele tervezi beoltatni magát. Többségük alig várja, hogy vakcinához jusson, ám ha valaki nem tartozik veszélyeztetett kategóriába, akkor bizony sokára kerül sorra. Eddig mindössze valamivel több, mint százezren kaptak vakcinát, és csak hatvanezren kapták meg mindkét adagot. Annak érdekében, hogy a társadalom minél szélesebb rétege szerezzen valamilyen fokú védettséget, a hatóságok újabban igyekeznek kitolni a két oltás közti időszakot mindaddig, amíg nem érkezik több vakcina az országba.