Nyögvenyelősen halad Európa újraindítása

Bár a koronavírus-járvány alatt úgy tűnt, hogy Brüsszelben is paradigmaváltás következett be, és az Európai Bizottság viszonylag gyorsan döntött is egy jelentős összegű, 724 milliárd eurós élénkítési csomagról, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről (RRF), az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint az alap első három évében késedelmet szenvedett a források folyósítása és a projektek végrehajtása.

A tagállamok nem tudják időben lehívni a pénzt

Az Európai Számvevőszék hétfői közleménye szerint hiába nő folyamatosan az Európai Bizottság kifizetéseinek aránya, félő, hogy a tagállamok nem tudják időben lehívni a pénzeket, és megvalósítani a tervezett intézkedéseket. 

A hat kiemelt területre – köztük a zöld- és digitális átállásra – összpontosító, 2021. februárjában létrehozott RRF 2020 februárjától 2026 augusztusának végéig finanszíroz különböző projekteket és beruházásokat. Az egyes országok az elért eredményeik alapján juthatnak hozzá a forrásokhoz.

Ivana Maletic, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag kifejtette, hogy az RRF élettartamának vége felé felmerülő szűk keresztmetszetek, a nem hatékony felhasználás és hibás kiadások elkerülése érdekében lenne fontos a pénzek időben történő felhasználása. Azonban  az RFF tartamának felénél a tervezett forrásoknak még az egyharmadát sem hívták le, és 30 százaléknál kisebb előrehaladást értek el az előre kijelölt mérföldkövek és célértékek teljesítése terén.

Az előfinanszírozás segítette az RRF indulását, de azóta alig haladnak a kifizetések

A számvevőszék a lehívható összeg maximum 13 százalékát kitevő előfinanszírozást azonban kedvező fejleménynek minősítette, hiszen ez lehetővé tette a források gyors mobilizálását. Azonban mindennek ellenére az Európai Bizottság mindössze 213 milliárd eurót utalt át a nemzeti költségvetésekbe, ráadásul ezek sem feltétlenül jutottak még el a végső kedvezményezettekhez, a magánvállalatokhoz, állami energiaipari vállalatokhoz vagy iskolákhoz. Beszédes, hogy 

A számvevőszék arra is felhívja a figyelmet, hogy szinte minden ország késedelmesen nyújtotta be kifizetési kérelmeit a bizottságnak, részben az infláció, az ellátási hiányok, a környezetvédelmi szabályokban rejlő bizonytalanság vagy épp az adminisztratív kapacitások hiánya miatt. 2023-ban így a tagállamok a tervezett kérelmek 70 százalékát nyújtották csak be, a vártnál 16 százalékkal kisebb összegre, miközben hét ország különböző okokból nem részesült a mérföldkövek és célértékek kielégítő teljesítéséhez kötött finanszírozásban. Hiába hoztak, különösen 2023-ban, a bizottság és a tagállamok a felhasználást könnyítő szabályokat, ezek hatása még nem érhető tetten.

A céloktól is távol

Ezért a számvevőszék szerint annak a kockázata is fennáll, hogy nem minden tervezett intézkedés valósul meg időben. Erre utal az is, hogy 2023 végéig a több mint 6000 mérföldkő és célérték (vagyis az előrehaladás mutatói) kevesebb mint 30 százaléka kapcsán került sor kifizetésre, vagyis ezek közül sok – esetleg a legnehezebben teljesíthetők – még nem valósult meg. Ráadásul a beruházásokhoz képest előbbre vette a reformokat a legtöbb ország, ami azzal fenyeget, hogy tovább nő a késedelem, és még lassabb lesz a felhasználás.

A jelentés hangsúlyozza azt is, hogy a kifizetések nem feltétlenül tükrözik a mérföldkövek és célértékek mennyiségét és jelentőségét, más szóval tetemes mértékű forrás kifizetésére kerülhetett sor anélkül, hogy a tagállamok befejezték volna a megfelelő intézkedéseket. Abban az esetben, ha a mérföldkövek vagy célértékek teljesültek, de az intézkedést végül nem fejezték be, a források visszafizettetésére sincs mód.