Közzétette az általa támogatott elnökjelöltről szóló vezércikkét hétfőn a The New York Times (NYT), a lap Kamala Harris demokrata elnökjelölt mellett tette le a garast Donald Trump republikánus jelölttel szemben.
Az elnökjelöltek közötti eligazodást 1852 óta igyekszik ilyen módon segíteni a nagy múltú lap, ám tekintve, hogy utoljára 1956-ban, Dwight Eisenhower esetében szólították fel olvasóikat a republikánus jelölt támogatására, nem meglepő, hogy most is Harrist választották.
A döntés indoklása azonban szinte teljes egészében Trump ócsárlásáról szól, és nem Harris méltatásáról.
Az NYT értékelésében Trump erkölcsileg alkalmatlan elnöknek, hiszen a saját érdekeit az országéi elé helyezi, de a vérmérséklete sem teszi őt megfelelő jelöltté. A lap szerint Trump olyan mértékben diszkvalifikálta magát, hogy Harris az egyetlen lehetséges választás, még ha sokszor keveset lehet tudni a jelenlegi alelnök programjáról, aki igyekszik kerülni a kemény kérdéseket.
A Harris mellett kiálló írás azért számos politikai területet is végig vesz, ahol elegendő információ áll rendelkezésünkre a jelöltek programjáról, köztük a külpolitika területét, ahol nem maradhat el Orbán Viktor miniszterelnök emlegetése sem, természetesen negatív példaként. A NYT autokrata vezetőnek nevezi a magyar kormányfőt, és Vlagyimir Putyin orosz és Kim Dzsongun észak-koreai elnökkel veszi egy kalap alá. A lap szerint miközben Trump jó kapcsolatot ápol ezekkel a vezetőkkel, az Egyesült Államok demokratikus szövetségeseit eltaszítja.
A lap felhozza azt a vádat is a republikánus jelölttel szemben, hogy számos, a politikus kormányában szolgáló egykori miniszter és más tisztviselő sem támogatja Trump visszatértét a Fehér Házba, sőt azt is hirdeti, hogy még Trump tagadhatatlan sikerei sem voltak annyira nagyok, mint lehettek volna egy kompetensebb vezetés mellett. A volt elnök adócsökkentései kapcsán például a költségvetési hiányra és az államadósságra gyakorolt hatásukat emelik ki, míg a tervezett vámok esetében a drágulásra fókuszálnak,
mind a két esetben mellőzik a lépések mellett szóló érveket, például a növekedésre vagy a belföldi ipari termelésre gyakorolt hatásokat.
De a cikk nem fukarkodik a rémisztgetéssel sem, mely szerint Trump felszámolná a jogállamot és károsítaná a demokratikus intézményeket, miközben szembemenne a tengerentúlon szinte vallásosan tisztelt alkotmány szövegével is. A NYT egyébként eddig 44 elnökjelöltet támogató írása 25 alkalommal találta el a győztes személyét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.