Ukrajna - elkezdődött a háború végjátéka

Drámai fordulatot jeleznek az Ukrajna-konfliktus alakulásában a hírek: lefújták a minden eddiginél nagyobb szabásúra tervezett Ramstein-csúcstalálkozót. Ezen tette volna közzé Zelenszkij elnök legújabb, Amerikában a vezetés által fanyalogva fogadott „győzelmi tervét”. 

Alaugyinov orosz tábornok szerint visszafoglalták az ukrán csapatok által elfoglalt kurszki terület felét. A délkelet-ukrajnai frontszakaszon folytatódik és gyorsulni látszik az oroszok  előrenyomulása. Oroszországban a nacionalista kormánypropaganda „suttogó csatornáin” már arról beszélnek, hogy jövő év tavaszára mindennek vége lesz – más kérdés, hogy ezt már két éve is mondták. 

Adóemelések kérdőjelekkel

Az ukrán gazdaságban is rosszul mennek a dolgok. A kijevi vezetés kénytelen volt tűzoltó intézkedésként jelentős adóemelést végrehajtani. Október közepén a Rada, a kijevi parlament jóváhagyta a munkavállalók jövedelméből levont honvédelmi adó több mint a háromszorosára emelését. A részletek: 

• A megemelt honvédelmi hozzájárulást levonják a magánszemélyek bankbetétei kamatából is. A bankbetétek kamatait eddig 19,5, az új adótörvény hatálybalépésétől (vagy visszamenőlegesen) 23 százalék honvédelmi hozzájárulás terheli. Ez az adónem csak idén az adóemelésből származó költségvetési összbevétel mintegy felét – több mint 27 milliárd hrivnyát – adja (egy euró 46 hrivnya) – az ukrán pénzügyminisztérium számításai szerint. Jövőre az adóemelési plusz (137 milliárd hrivnya) még nagyobb hányadát, mintegy 108 milliárdot szednek be ebből a megemelt adóból. 
• A bankoknak 2024-es extrajövedelmük felét kell honvédelmi hozzájárulásként adóként befizetniük. 
• A vállalkozások nem bank jellegű tevékenységből származó nyereségének 25 százaléka megy az államkasszába. Ez alól a biztosítók a kivételek. 
• Új, nem részletezett mechanizmust dolgoznak ki a benzinkutakat ellátó üzemanyag-kiskereskedők jövedelmének előzetes megadóztatására.

Adókáosz 

Hogy a honvédelmi hozzájárulást miért nem kezelik egyszerű adóként, azt a Dzerkalo Tizsden online portál próbálta meg tisztába tenni – kevés sikerrel. A kérdés: nem lett volna egyszerűbb beleépíteni a honvédelmi hozzájárulást a jelenleg 18 százalékos jövedelemadóba? A megemelt honvédelmi hozzájárulás amúgy is az adóbevételek közé folyik be. Probléma az is, hogy az ukrán fegyveres erők vajon miként jutnak hozzá az extra bevételhez, mi a garancia arra, hogy a kormány ezt nem másra költi el?

A lap megszavaztatta olvasóit, szerintük mivel lehetne a leghatásosabban növelni az állami költségvetési bevételeket. 

• A legtöbb szavazatot (41 százalékot) az adócsalók elleni harc hatékonyabbá tételére adták le. 
• A második helyen (24 százalékkal) a gazdasági növekedés ösztönzése szerepelt, 
• harmadikként pedig a gazdaság termelékenységének a fokozása futott be.

Ez az „új adózási mechanizmus” aligha fogja megoldani az ukrán gazdaság gondjait – úsznak az adósságban. A hiteleket márpedig előbb-utóbb vissza kell fizetni. Ukrán szempontból rossz hír, hogy az adósságot a nyugati államok névérték alatt magáncégeknek adják el – náluk sokkal nehezebb lesz átütemezést kérni. Idén szeptember elején az ukrán állam újabb adósságátrendezést hajtott végre, az amerikai White and Case szerint 20,5 milliárd dollárnyi nemzetközi fizetési kötelességet ütemeztek át úgy, hogy a szóban forgó kölcsönök visszafizetésének tetemes részét elengedték.

Ukrajna hiába kilincselt Washingtonban

Zelenszkij elnök legújabb amerikai útja és Washingtonban az elnöknek, a törvényhozás tagjainak előadott „győzelmi terve” gyakorlatilag megbukott. Az USA „nincs elragadtatva” Zelenszkij tervétől, írta a The Wall Street Journal. A Biden-adminisztrációt aggasztja, hogy az ukrán elnök terve az Oroszország elleni háború megnyerésére nélkülözi az átfogó stratégiát, és gyakorlatilag egy újracsomagolt kérés a hosszabb hatótávolságú rakéták bevetésével kapcsolatos korlátozás elvetésére – foglalja össze a lap amerikai tisztviselők véleményét.