BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rezsire kevesebbet, cigarettára többet költünk

A magyarok a fizetésük legnagyobb részét a háztartásra költik, a legkevesebbet az egészségügyre fordított kiadások képzik, derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat frissen publikált, 2017-re vonatkozó adataiból.

A statisztikai hivatal kiemeli,

egy ország fogyasztási szokásait meghatározza annak jövedelmi szintje, kulturális szokásai és földrajzi helyzete.

Uniós összesítés

Az EU-ban rezsire, háztartásra megy el átlagosan a legtöbb pénz, az itt felmerülő kiadások a keresetek csaknem egynegyedét teszik ki. Észtországban, Litvániában és Romániában kerül legtöbbe a lakhatás, a magyar családok viszont az uniós átlaghoz képest fizetésüknek kevesebb százalékát költik ilyen kiadásokra. Ezeket követi a közlekedés 13 és az élelmiszerek 12 százalékkal. A többi termék és szolgáltatáscsoportra – amibe beletartozik az ingatlanokba vásárolt bútor, egyéb lakberendezési tárgy, öltözködés, az alkohol és dohánytermékek, valamint az egészségünkre fordított összeg – a fizetés 4-6 százaléka megy el uniós szinten, míg oktatásra és kommunikációra 1 és 3 százalék között költenek.

Magyarországi helyzet

Az adatsor feldolgozása során négy – lakhatás, élelmiszer, egészségügy és munkába járás – fontosabb területet vettünk górcső alá:

  • Itthon a fizetések mintegy 18,8 százaléka megy el a háztartásokra, rezsire. Ez az unió 24,2 százalékos átlaga alatt van, összességében kevesebbet költünk tehát ezekre. Nálunk csak Portugáliában (18,3 százalék), Észtországban (17,6 százalék), Cipruson (15,4 százalék), Litvániában (14,8 százalék) és Máltán (10,3 százalék) költenek kevesebbet. Kiugróan magas számokkal tagállami szinten Dániában (28,7 százalék) és az Egyesült Királyságban (26,7 százalék) találkozhatunk.
  • Élelmiszerre, alkoholmentes italokra 18,2 százalékát költjük a fizetéseknek, ami jóval a 12,2 százalékos uniós átlag felett van: csak Romániában (27,8 százalék), Litvániában (21,6 százalék), Észtországban (20,3 százalék) Bulgáriában (19,2 százalék) megy el több pénz erre, mint nálunk. A legkevesebbet az Egyesült Királyságban (8,2 százalék), Luxemburgban (8,9 százalék) és Írországban (9,2 százalék) költenek erre.
  • Ugyanannyi megy el az Egyesült Királyságban utazásra (ezen a munkába járást, ingázást értjük), mint Magyarországon. A 13,2 százalék csupán két tizeddel több mint az uniós átlag. Hasonló a helyzet a görögöknél, vagy a franciáknál is, náluk ez 13,6 százalék. A legtöbbet szlovénok és a litvánok költenek a fizetésükhöz mérten: előbbiek 16,3 százalékot, míg utóbbiak 16 százalékot. Szlovákiában pedig mindössze 7,9 százalékot.
  • Egészségügyre 4,2 százalékot költünk, ami az uniós átlaghoz (4 százalék) közeli arányt jelent. A két véglet itt az Egyesült Királyság (1,9 százalék) és Belgium (6,6 százalék).
  • Füstölünk, iszunk

    Az unión belül Magyarországon a negyedik legalacsonyabb az átlagfizetés, ebből a pénzből jóval az uniós átlag (3,8 százalék) felett költünk arra, hogy cigarettázzunk és alkoholt fogyasszunk. A 7,4 százalékos költés azt jelenti, hogy csak Litvániában (7,9 százalék), Csehországban (8 százalék), Észtországban (8,1 százalék) és Luxemburgban (8,3 százalék) megy el erre több arányaiban nézve.

    Kikapcsolódunk

    Skandináviához mérten igen, de az uniós átlaghoz (8,5 százalék) képest nem jelentősen kevesebb, amennyit rekreációra és kultúrára költünk a magunk 7,4 százalékával. Az északi országok (Norvégia és Dánia is 11,5 százalék) bőven elhúznak a többi tagállamtól, a sereghajtók Görögország (4,6 százalék) és Románia (5,8 százalék).

    Már 246 ezer forint az átlag nettó kereset

    Áprilisban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 371 100 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 381 700 forint volt, ami 9, illetve 7,9 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. Az előző hónapban 10,2 százalékos, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 9,1 százalékos volt a keresetek éves emelkedése. A nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 246 800 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 254 300 forint volt, 9,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az év első négy hónapjában a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 10,4 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. (VG)

    Címoldalról ajánljuk

    Tovább a címoldalra

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.