Tűzszünetről győzködik a BRICS-csúcson Putyint
Oroszország azt szeretné, ha a BRICS-csúcstalálkozó a nem nyugati világ növekvő befolyását mutatná be, de Moszkva kínai, indiai, brazil és arab partnerei arra sürgetik Vlagyimir Putyin elnököt, hogy találjon megoldást az ukrajnai háború befejezésére – írja a Reuters.
A BRICS csoport jelenleg a világ népességének 45 százalékát, gazdaságának 35 százalékát teszi ki vásárlóerő-paritáson számolva, bár gazdasági erejének több mint felét Kína adja.
Egy időben az IMF-csúccsal
Az orosz elnök a Kazanyban rendezett csúcson kijelentette, hogy „a BRICS nem állítja magát senkivel szembe”, és hogy a globális növekedés mozgatórugóinak eltolódása egyszerűen tény.
Ez olyan államok szövetsége, amelyek közös értékek, közös fejlesztési elképzelések és – ami a legfontosabb – egymás érdekei figyelembevételének elve alapján működnek együtt
– mondta.
A BRICS-csúcstalálkozóra egykébként érdekes módon pont akkor kerül sor, amikor a globális pénzügyi vezetők Washingtonban gyűlnek össze a közel-keleti és az ukrajnai háború, a kínai gazdaság hanyatlása és az aggodalmak közepette, hogy az amerikai elnökválasztás új kereskedelmi csatározásokat robbanthat ki.
Putyin nem enged az elfoglalt ukrán területekből
Putyint, aki a kelet-ukrajnai nyolc éve tartó harcok után 2022-ben csapatokat vezényelt Ukrajnába, a BRICS-országok újságírói az ukrajnai tűzszünet kilátásairól faggatták. Az orosz elnök válasza rövid volt: Moszkva nem fogja feladni Kelet-Ukrajna négy régióját, amelyek szerinte most már Oroszország részei, még akkor sem, ha egyes részei továbbra is kívül maradnak az ellenőrzésén. Hangsúlyozta továbbá, hogy
azt szeretné, ha hosszú távú biztonsági érdekeit figyelembe vennék Európában.
Ugyanakkor a Reuters értesülései szerint két orosz forrás is megemlítette, hogy bár Moszkvában egyre több szó esik egy esetleges tűzszüneti megállapodásról, egyelőre semmi konkrétum nincs – a világ a november 5-i amerikai elnökválasztás eredményére vár.
Az előretörő Oroszország Ukrajna mintegy ötödét ellenőrzi, beleértve a 2014-ben elfoglalt és egyoldalúan annektált Krím félszigetet, a Donyec és Luhanszk területeket magában foglaló szén- és acélipari övezet, a Donbász mintegy 80 százalékát, valamint a Zaporizzsjai és a Herszon régió több mint 70 százalékát. Putyin szerint a Nyugat mostanra rájött, hogy Oroszország győzni fog, de hangsúlyozta, hogy
továbbra is nyitott a 2022 áprilisában Isztambulban elért tűzszüneti megállapodástervezeten alapuló tárgyalásokra.
A BRICS-csúcstalálkozó előestéjén Putyin találkozott Mohammed bin Zajed Al Nahjan sejkkel, az Egyesült Arab Emírségek elnökével, akivel éjfélig tartó informális megbeszélést folytatott a Moszkva melletti Novo-Ogarjovo rezidenciáján. Putyin mind Mohammed sejket, mind Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceget – aki nem vesz részt a kazanyi csúcstalálkozón – dicsérte az Ukrajnával kapcsolatos közvetítői erőfeszítéseikért.
Hszi és Modi ott van, Silva viszont beteg lett
A csúcson részt vesz Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök is, viszont Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök lemondta útját, miután orvosi tanácsra ideiglenesen kerülnie kellett a hosszú távú repülőutakat, miután otthon egy kisebb agyvérzést okozó fejsérülést szenvedett.
A BRIC rövidítést 2001-ben a Goldman Sachs akkori vezető közgazdásza, Jim O’Neill alkotta meg egy elemzésében, amely kiemelte Brazília, Oroszország, India és Kína hatalmas növekedési potenciálját ebben az évszázadban.
- Oroszország, India és Kína végül formálisan is megalakította a szervezetet, majd
- Brazília, Dél-Afrika, Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozott hozzájuk.
- Szaúd-Arábia hivatalosan még nem csatlakozott,
- Törökország a közelmúltban adta be csatlakozási kérelmét.
A BRICS-országok részesedése a globális GDP-ből az előrejelzések szerint az évtized végére 37 százalékra emelkedik, míg a hét nagy nyugati gazdaságot tömörítő csoport (G7) részesedése az idei 30 százalékról mintegy 28 százalékra esik vissza
– a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint.
Feszültségek
Oroszország igyekszik meggyőzni a BRICS-országokat, hogy hozzanak létre egy alternatív platformot a nemzetközi fizetések számára, amely immunis lenne a nyugati szankciókra. Ennek egyes elemeit egy korábbi BRICS-csúcstalálkozón már bemutatták. A tagállamok között azonban erős feszültségek is vannak. Kína és India, az orosz olaj legnagyobb vásárlói, feszült viszonyban vannak egymással a globális gepolitikai játszámában való helyezkedés miatt. Ellentmondásos a kapcsolat az arab országok és Irán között is. Több megfigyelő szerint a regionális hatalmi ambíciókkal rendelkező Törökország felvételét is az akadályozhatja meg, hogy feszült a viszonya Iránnal és Egyiptommal. Erdogan török elnök mindenesetre jelen van a találkozón.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.