Tartósított befektetések

Nehezen találhatott volna ideálisabb időpontot a kormány a tartós befektetési számla bevezetésére, hiszen az mind a pénzügyi szolgáltatók, mind az ügyfelek számára komoly előnyöket biztosíthat. A bankoknak például az új – januártól elérhető – konstrukció lehetővé teszi, hogy javuljon a lejárati összhang az eszközeik és a forrásaik között, hiszen a tbsz révén el tudják hitetni az ügyfeleikkel, hogy van értelme a hosszú távú megtakarításoknak is. Az ügyfeleket pedig több ösztönző is rábírhatja a tbsz használatára: egyrészt jelentős adóelőnyhöz juthatnak, másrészt a rogyadozó lábakon álló nyugdíjrendszer mellett csábító lehet számukra egy ilyen konstrukció. Mindezek tükrében nem lehet azon csodálkozni, hogy az év elejétől sorban vették fel a tbsz-t kínálatukba a bankok, sőt, intenzív marketingkampánnyal is sietnek „megágyazni” az új terméknek.

A tartós befektetési számla nevével összhangban a hosszú távú megtakarításokat hivatott ösztönözni, és alkalmazásával részben vagy teljes egészében megtakarítható a kamat-, az osztalék- és az árfolyamnyereség-adó. Ehhez az szükséges, hogy az erre a célra nyitott számlán elhelyezett összeget a befektető a számlanyitás évét követő 3, illetve 5 évig tartsa. Az adózási szabályok pedig egyszerűek: a 3. év lejárta előtt kivett különbözet után 20, a 3. év után, de az 5. év előtt kivett után 10 százalékos adót kell fizetni, viszont öt év után már nem terheli adófizetési kötelezettség a számlatulajdonost.

A tartós befektetési számlát legalább 25 ezer forinttal lehet nyitni. A számlán lévő befektetés csak a gyűjtőévben növelhető, amely a nyitás évének felel meg. Ha a befektetők növelni kívánják e megtakarításaikat a nyitás évét követően, új számlát kell nyitniuk, amelynél a gyűjtőév ugyancsak ennek az új számlának a nyitási éve lesz, s az adókedvezményre jogosító időszak az azt követő naptári évtől indul.

Amennyiben a számláról kifizetés történik, az automatikusan megszűnik, és a tulajdonosnak önadózással kell teljesítenie adófizetési kötelezettségét. Részkivét viszont kizárólag a nyitás évét követő 3. év végével történhet: ekkor a befektető rendelkezhet arról, hogy csak egy részét kívánja kivezetni e számláról, s ekkor az eddig elért növekménye után a befizetett teljes összeg és a kivett összeg arányában kell adóznia úgy, hogy a számlán legalább 25 ezer forintnak maradnia kell.

A bankok kezdeti tapasztalatai nagyon pozitívak. Pohner Anikó, a Sopron Bank vezérigazgató-helyettese szerint várakozáson felüli érdeklődést tapasztalnak a hitelintézet Zsiráf számlája iránt, amelyet az adókedvezmény mellett főként annak tulajdonítanak, hogy a hosszú lejáratú befektetés önmagában is egyre vonzóbbá válik. Pohner Anikó hozzátette: a kamatgörbe „normálissá” vált, azaz hosszabb lejáratra már magasabb a kamat, mint a rövidekre. Az utóbbi időben tapasztalt gyors kamatcsökkenés miatt egyre többen látnak fantáziát a kamatok hosszú távú rögzítésében: a Sopron Bank Zsiráf számlára befizetett összeg háromnegyedét az ügyfelek rögtön le is kötik valamelyik fix kamatozású Zsiráf betétbe, többségük mindjárt 2015. év utolsó napjáig szólóan, kisebb részük pedig 2013. év végéig.

A vezérigazgató-helyettes kiemelte: nagy hangsúlyt helyeznek a hosszú távú lekötéstől egyelőre vonakodó ügyfelek tájékoztatására, hiszen jól látják, hogy a betétek jelentős hányada sok éven át marad a bankban, folyamatosan újrafordulva, azaz a rövid távra lekötött összegek számottevő része valójában hosszú távra áll rendelkezésre, amelyen vétek nem kihasználni az adókedvezmény nyújtotta előnyöket. BM