Vonzzák a pénzt az alapok: röpködnek a kétszámjegyű hozamok
A befektetési alapok rangsorát itt megtekintheti
A legtöbb friss tőkét továbbra is az alacsonyabb kockázatú konstrukciók vonzzák. A MoneyMoon pénzügyi tanácsadó cég adatai szerint a likviditási alapokba 26 milliárd, a pénzpiaciakba pedig 49 milliárd forint áramlott az év első három hónapjában. Különösen a banki háttérrel rendelkező alapkezelők termékei vonzottak komoly tőkét. Az OTP Alapkezelő likviditási alapjába például 17 milliárd forint került, a K&H-é 8 milliárd forintot gyűjtött, és csaknem ennyi friss tőke áramlott az Erste két pénzpiaci alapjába is, de sok milliárd forinttal lettek nagyobbak az MKB, a CIB, a Pioneer, az Aegon, a Budapest Alapkezelő és a Raiffeisen pénzpiaci alapjai is. Az állampapír-piaci hozamok és a betétkamatok csökkenése persze ezeken az alapokon is nyomot hagyott, teljesítményük egyre szerényebb. Egyéves időtávon még több konstrukció is büszkélkedhet százalékosan két számjegyű hozammal, de az első három hónapban mért átlaghozam ezeknél az alapoknál már épphogy csak meghaladta az egy százalékot.
A kötvényalapok ennél lényegesen többet hoztak a konyhára. A hosszú állampapírhozamok az év eleje óta folyamatosan ereszkednek, ezért az első három hónapban átlagosan 7 százalék körüli nyereséget érhettek el a hosszú kötvényalapok befektetői. Aki pedig már egy éve tartja az ilyen alapokat, még jobban járt, a legtöbb konstrukciónak ugyanis több mint 30 százalékot emelkedett azóta az árfolyama. A legjobban az OTP Maxima vásárlói jártak, ők egy év alatt megmásfélszerezhették az alapban a pénzüket. A rövid kötvényalapok hozamai ennél valamivel szerényebbek voltak, de azok között is akad olyan – például az OTP Optima vagy az Aberdeen alapja –, amely 30 százalékosnál nagyobb hozamot ért el egy év alatt, ráadásul ezek a konstrukciók az első negyedévben is kiemelkedően teljesítettek. A szép eredmények ellenére azonban a befektetők egy kivételével továbbra sem vásárolják a kötvényalapokat. A kakukktojás az OTP Optima, amely több mint 32 milliárd forintot vonzott az első három hónapban. Ami a tőkevonzást illeti, szintén egyszereplős a piac az ingatlanalapoknál. Ezek a konstrukciók a 2008. novemberi felfüggesztést, majd visszaváltási szabálymódosítást követően nagyjából egy évvel ezelőtt nyíltak meg a pénzüket visszaváltani szándékozó, bizalmukat vesztett befektetők előtt, és még hosszú hónapokon át szenvedtek a tőkekivonástól. Az idén viszont az első negyedévben már csaknem 29 milliárd forintot vonzottak, igaz, ezt a tőkét jóformán teljes egészében az Erste által kezelt alapok gyűjtötték össze. A hozamok terén az ingatlanalapok még mindig gyengék, a jobbak is legfeljebb csak a likviditási vagy pénzpiaci alapokkal vetekedhetnek ezen a téren.
A részvénytúlsúlyos alapokba az első negyedévben a MoneyMoon adatai szerint nem egészen 10 milliárd forint került, a friss tőke java része viszont feltételezhetően nem lakossági megtakarítás volt, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ugyanis jellemzően intézményi befektetők vásárolják ezeket az alapokat. Aki mégis úgy döntött, hogy beszáll ezekbe a konstrukciókba, jól járt. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint ugyanis a tiszta részvény- és a részvénytúlsúlyos alapok érték el a legmagasabb hozamot az első három hónapban. A legjobban a BUX indexet követő tiszta részvényalapok szerepeltek, 16-17 százalékos hozamot értek el a negyedév során, de hasonló eredménnyel büszkélkedhet az Aegon Russia és a Dialóg Konvergencia fantázianevű részvénytúlsúlyos alapja is.
Százalékosan két számjegyű három hónapos hozamra a származtatott alapok körében is találni példát. Ebben a kategóriában most éppen az OTP Supra viszi a prímet. A származtatott kötvényalap az első negyedévben 14,5 százalékos hozamot ért el, 12 hónap alatt pedig több mint 83 százalékkal gyarapította a befektetők pénzét.
Éven túli csúcsra nőtt a vagyon
A hazai befektetési alapok vagyona február végén 3160,5 milliárd forintot ért el, 2010 első két hónapjában pedig 162 milliárddal, 5,4 százalékkal emelkedett – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége adataiból. Ezzel az alapok nettó eszközértéke már bőven elérte a válság kitörése előtti szintet, hiszen a február végihez hasonló vagyonra 2008 áprilisa óta nem akadt példa.A Bamosz adatai alapján ráadásul csaknem minden alaptípus növekedést tudott elérni 2010 első két hónapjában: kivételt csak az egyébként nem túl nagy piaci súlyú, vegyes alapok jelentettek.
A működő konstrukciók számában ugyanakkor egyelőre nem történt jelentős változás. Február végén összességében 410 alapot tartottak nyilván, ez hárommal kevesebb az egy évvel korábbinál.
A Bamosz adatai alapján ráadásul csaknem minden alaptípus növekedést tudott elérni 2010 első két hónapjában: kivételt csak az egyébként nem túl nagy piaci súlyú, vegyes alapok jelentettek.
A működő konstrukciók számában ugyanakkor egyelőre nem történt jelentős változás. Február végén összességében 410 alapot tartottak nyilván, ez hárommal kevesebb az egy évvel korábbinál. Vonzzák a pénzt az alapok -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.