Több tízezer ingatlant árverezhetnek el áprilistól a bankok

Több tízezer, hitel fedezetéül szolgáló ingatlant árverezhetnek el áprilistól a hitelintézetek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ugyanis 105 ezer kilencven napon túli tartozást tart nyilván, és a többszöri hosszabbítást követően a jelenleg érvényes szabályok szerint a kilakoltatási moratórium a fűtési szezon végén, azaz április 15-én lejár.
Érdeklődésünkre a hitelintézetek közül csak a K&H Bank árulta el, hogy náluk 8,4 százalék a nem fizető lakossági hitelek aránya. Szerintük a kilakoltatási moratórium miatt befagyott az ingatlanpiac, az emberek bizonytalanok, a bankok pedig óvatosak, hisz a jelzáloghitelek biztosítékai nem érvényesíthetők. Bába Ágnes, a hitelintézet lakossági üzletágának a vezetője egy háttérbeszélgetésen úgy vélekedett, ha meghosszabbítanák a kilakoltatási moratóriumot, akkor a jelzáloghitelek automatikusan fedezetlen hitelekké válnának.

A bank szakértői az építőipar élénkítését tartják a probléma egyik lehetséges megoldásának. Szerintük a kormány által a jövő évre kitűzött 4-6 százalékos gazdasági növekedéshez is elengedhetetlen az ingatlanpiac és az építőipar talpra állítása. Emellett úgy gondolják, hogy az építőipar fellendülése megoldást is hozna a nem fizető adósok jelentős részének is, mert a munkanélküliség csökkenésén keresztül javítaná az ügyfelek fizetőképességét.

A Budapest Bank jelzáloghiteleinek a fedezetét jelentő ingatlanok közül egyik sem tartozik kilakoltatási moratórium által érintett körbe – tájékoztatta lapunkat a hitelintézet. Ezért a moratórium megszűnése nem befolyásolja a bank kinnlevőség-kezelési politikáját. A hitelintézetnél úgy látják, hogy a moratórium meghosszabbításával megnehezül a jelzálogjogok érvényesítése, a végrehajtási árveréseken a moratóriumnak keresletcsökkentő hatása van. Így növekszik a minősített követelésállomány és az ügyfelek tartozása is.
Szerintük a moratórium miatt beszűkülnek ugyan a bankok lehetőségei, ám azok továbbra is folytathatják a végrehajtásokat az adósok jövedelmére és más vagyontárgyaira, illetve az együttműködésre hajlandó ügyfelekkel közös értékesítésben is megállapodhatnak. A kilakoltatási moratórium miatt azonban az ingatlanárverések várhatóan továbbra is sikertelenek lesznek.
Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadójának korábbi nyilatkozata szerint a tilalmi időszak meghosszabbításával tovább fokozódhatnak a már több kormányzati cikluson átívelő kilakoltatási moratórium kedvezőtlen következményei. Az ugyanis csökkenti az adósok hitelfizetési készségét és alááshatja a jelzálog-fedezetű hitelek intézményét is. Szerinte a tilalom nem jelent megoldást az adósoknak, mert a ki nem fizetett törlesztőrészletek és késedelmi kamatok felgyülemlése tovább növeli a terheiket. Úgy véli, hogy a moratórium ideiglenesen elfedi számos adós fizetésképtelenségét, és ez már banki módszerekkel nem kezelhető társadalmi problémát jelent.
Csak időhúzás lenne a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása – véli Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének a főtitkára. Annak köszönhetően a hitelüket nem fizető adósoknak ugyan nem kell kiköltözniük a lakásukból, de a problémáik megmaradnak. Adósságaikat ugyanis a moratórium ideje alatt is tovább növelik a ki nem fizetett törlesztőrészletek, és a késedelmi kamatokkal is emelkedik a hitelezőkkel szemben fennálló tartozásuk. Ráadásul a moratórium nem védi meg az adósokat attól, hogy lakásaikat elárverezzék.
Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodájának az ügyvezetője szerint a kilakoltatási moratórium ebben a formában kárt okoz a banknak és az ügyfeleknek egyaránt. Ezért meg kell különböztetni a kilakoltatási tilalmat és az ingatlanok értékesítésének a tilalmát. Az ügyvezető úgy véli, hogy a kormány szándékai szerint felállítandó eszközkezelő nem tudja majd megoldani a problémát.
A bankszektor számára ugyanakkor egyelőre nem jelent kezelhetetlen kockázatot a nem fizető hitelek magas száma. Binder István, a pénzügyi felügyelet szóvivőjének tájékoztatása szerint az adósságrendezési eljárásokban 2008 eleje óta érintett nagyjából harmincezer lakóingatlan mintegy 90 százalékát a kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek már faktoringszolgáltatók számára értékesítették, a hozzájuk kötődő követelésekkel együtt. Emellett a bankoknál maradt hitelek egy részénél még a kilakoltatási moratórium előtt megtörtént a végrehajtás vagy más eljárás. A felügyelet szóvivője szerint a bankok fő kockázatát az élő, ám késedelmessé vált hitelszerződések jelentik. Ezekre viszont közel fele részben a megképzett értékvesztési tartalékok, a maradék hányadában pedig a hitelek fedezetei megfelelő biztosítékot jelentenek.
A PSZÁF adatai alapján egyébként a harmadik negyedév végén már minden negyedik lakossági hitelszerződés valamekkora késedelemben volt, és a kilencven napon túli elmaradásban lévő köcsönök aránya is meghaladta a 9 százalékot. A részvénytársasági formában működő hitelintézetek az első három negyedévben majdnem 290 milliárd forintnyi értékvesztést és céltartalékot számoltak el, ez többszöröse az elmúlt években regisztrált szintnek.