Több tízezer ingatlant árverezhetnek el áprilistól a bankok
Érdeklődésünkre a hitelintézetek közül csak a K&H Bank árulta el, hogy náluk 8,4 százalék a nem fizető lakossági hitelek aránya. Szerintük a kilakoltatási moratórium miatt befagyott az ingatlanpiac, az emberek bizonytalanok, a bankok pedig óvatosak, hisz a jelzáloghitelek biztosítékai nem érvényesíthetők. Bába Ágnes, a hitelintézet lakossági üzletágának a vezetője egy háttérbeszélgetésen úgy vélekedett, ha meghosszabbítanák a kilakoltatási moratóriumot, akkor a jelzáloghitelek automatikusan fedezetlen hitelekké válnának.
A bank szakértői az építőipar élénkítését tartják a probléma egyik lehetséges megoldásának. Szerintük a kormány által a jövő évre kitűzött 4-6 százalékos gazdasági növekedéshez is elengedhetetlen az ingatlanpiac és az építőipar talpra állítása. Emellett úgy gondolják, hogy az építőipar fellendülése megoldást is hozna a nem fizető adósok jelentős részének is, mert a munkanélküliség csökkenésén keresztül javítaná az ügyfelek fizetőképességét.
A Budapest Bank jelzáloghiteleinek a fedezetét jelentő ingatlanok közül egyik sem tartozik kilakoltatási moratórium által érintett körbe – tájékoztatta lapunkat a hitelintézet. Ezért a moratórium megszűnése nem befolyásolja a bank kinnlevőség-kezelési politikáját. A hitelintézetnél úgy látják, hogy a moratórium meghosszabbításával megnehezül a jelzálogjogok érvényesítése, a végrehajtási árveréseken a moratóriumnak keresletcsökkentő hatása van. Így növekszik a minősített követelésállomány és az ügyfelek tartozása is.
Szerintük a moratórium miatt beszűkülnek ugyan a bankok lehetőségei, ám azok továbbra is folytathatják a végrehajtásokat az adósok jövedelmére és más vagyontárgyaira, illetve az együttműködésre hajlandó ügyfelekkel közös értékesítésben is megállapodhatnak. A kilakoltatási moratórium miatt azonban az ingatlanárverések várhatóan továbbra is sikertelenek lesznek.
Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadójának korábbi nyilatkozata szerint a tilalmi időszak meghosszabbításával tovább fokozódhatnak a már több kormányzati cikluson átívelő kilakoltatási moratórium kedvezőtlen következményei. Az ugyanis csökkenti az adósok hitelfizetési készségét és alááshatja a jelzálog-fedezetű hitelek intézményét is. Szerinte a tilalom nem jelent megoldást az adósoknak, mert a ki nem fizetett törlesztőrészletek és késedelmi kamatok felgyülemlése tovább növeli a terheiket. Úgy véli, hogy a moratórium ideiglenesen elfedi számos adós fizetésképtelenségét, és ez már banki módszerekkel nem kezelhető társadalmi problémát jelent.
Csak időhúzás lenne a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása – véli Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének a főtitkára. Annak köszönhetően a hitelüket nem fizető adósoknak ugyan nem kell kiköltözniük a lakásukból, de a problémáik megmaradnak. Adósságaikat ugyanis a moratórium ideje alatt is tovább növelik a ki nem fizetett törlesztőrészletek, és a késedelmi kamatokkal is emelkedik a hitelezőkkel szemben fennálló tartozásuk. Ráadásul a moratórium nem védi meg az adósokat attól, hogy lakásaikat elárverezzék.
Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodájának az ügyvezetője szerint a kilakoltatási moratórium ebben a formában kárt okoz a banknak és az ügyfeleknek egyaránt. Ezért meg kell különböztetni a kilakoltatási tilalmat és az ingatlanok értékesítésének a tilalmát. Az ügyvezető úgy véli, hogy a kormány szándékai szerint felállítandó eszközkezelő nem tudja majd megoldani a problémát.
A bankszektor számára ugyanakkor egyelőre nem jelent kezelhetetlen kockázatot a nem fizető hitelek magas száma. Binder István, a pénzügyi felügyelet szóvivőjének tájékoztatása szerint az adósságrendezési eljárásokban 2008 eleje óta érintett nagyjából harmincezer lakóingatlan mintegy 90 százalékát a kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek már faktoringszolgáltatók számára értékesítették, a hozzájuk kötődő követelésekkel együtt. Emellett a bankoknál maradt hitelek egy részénél még a kilakoltatási moratórium előtt megtörtént a végrehajtás vagy más eljárás. A felügyelet szóvivője szerint a bankok fő kockázatát az élő, ám késedelmessé vált hitelszerződések jelentik. Ezekre viszont közel fele részben a megképzett értékvesztési tartalékok, a maradék hányadában pedig a hitelek fedezetei megfelelő biztosítékot jelentenek.
A PSZÁF adatai alapján egyébként a harmadik negyedév végén már minden negyedik lakossági hitelszerződés valamekkora késedelemben volt, és a kilencven napon túli elmaradásban lévő köcsönök aránya is meghaladta a 9 százalékot. A részvénytársasági formában működő hitelintézetek az első három negyedévben majdnem 290 milliárd forintnyi értékvesztést és céltartalékot számoltak el, ez többszöröse az elmúlt években regisztrált szintnek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.