Milyen kamatot kérnek a lakáshitelekért most?

Mindez az új kihelyezések – elsősorban nem árjellegű – feltételeinek szigorodásával is együtt járt. A szigorítások jelentős része az év második felében lépett életbe. A pénzügyi intézmények a hitelfelvételi kedv megtartása érdekében nem hajtottak végre jelentős díjtételemeléseket. A már meglévő hitelek kamatainak változtatása során is fokozott figyelemmel jártak el annak érdekében, hogy az esetleges emelések hatására ne emelkedjen a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleik száma.

A konjunkturális hatások mellett a hiteltermékek esetén a jogszabályi környezet változása is a fogyasztókra előnyös módosításokat eredményezett, mert az előtörlesztés után felszámítható díjak mértékében a szolgáltatóknak a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben meghatározott maximum értéknek megfelelően kellett beárazniuk az előtörlesztésért felszámolható költségeket.

A lakáscélú hitelek piacán az új folyósításokon belül a forinthitelek egyeduralkodóvá válása mellett a hitelköltségmutatók csökkenése jellemezte a piacot. Az év második felétől tartósan 10 százalék alatti volt a lakáscélú hitelek THM értéke. Az év végére a piac meghatározó szereplői által felszámított költségek alig 1 százalékpont szélességű sávban szóródtak az év eleji jelentős eltéréseket mutató állapothoz képest.

Meglévő termékek esetében érzékelhető volt némi változás, ám ezek többsége a referenciakamat módosulásából fakad, azaz a szerződésben rögzített kamatképzési metódus nem változott. A fogyasztási hitelek kamatszintje is csökkent az év eleji mértékéhez képest, de ezzel együtt is 30 százalék felett volt a szektor átlaga.

A devizahitelezés háttérbe szorulásával párhuzamosan a forint alapú szabad felhasználású hitelek egyre nagyobb szerepet kaptak, s ezzel párhuzamosan csökkentek a költségeik az év során. Az év utolsó harmadában a szerződések havi átlagos hitelköltség mutatója szinte alig változott, a 10,3 százalék körüli értékeket mutatott.