Ki ilyen, ki olyan úton

Amennyiben a lengyel parlament felsőháza, illetve az államelnök is zöld utat ad a nyugdíjreformnak, úgy május elsejétől már életbe is léphet a törvény, amely szerint a magán-nyugdíjpénztári rendszerből segítenék ki az állami nyugdíjkasszát. Ezzel a lépéssel Lengyelország hazánk és Bulgária után immáron a harmadik állam lenne a régióban, amely az államadósság csökkentéséhez ezt az utat választotta. Igaz, Lengyelország nem győzi hangsúlyozni, hogy az európaktummal összhangban változtatja meg nyugdíjrendszerét, jóllehet a reformot komoly kritika éri mind a dolgozói szakszervezetek, mind az üzleti körök részéről.

Az elképzelések szerint – amelyeket a lengyel parlament alsóháza már elfogadott – a magán-nyugdíjpénztári befizetések egy része az államkasszába irányulna: 7,3-ről 2,3 százalékra csökkenne az egyéni keresetekből a magánkasszákba befizetett nyugdíjjárulék aránya. Az 5 százalékos különbséget pedig az állami társadalombiztosítási rendszerbe, a ZUS-ba irányítják. A magyarországi változáshoz képest mindenesetre lényeges különbség, hogy Lengyelországban fennmarad a magánpénztári rendszer, azaz senkinek sem kell választania az állami és a privát kassza között.

Bulgáriában tavaly októberben játszódott le hasonló folyamat: a kormányfő a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások részleges átirányítását jelentette be az állami rendszer hiányának fedezésére. Nem sokkal később a magyar kormány is lépett.

A nyugdíjhelyzet égető problémáinak megoldása, illetve a büdzsé hiánya ugyanakkor az említett nyugdíjreformokkal ellentétes megoldásokat is napvilágra hozott. Csehországban a nyugdíjrendszer átalakítása keretében a magánpillér szerepének erősítését célozták meg. A jövő év végéig a magánszemélyek eldönthetik: maradnak a klasszikus állami nyugdíjrendszerben, vagy járulékaik egy részét a magánnyugdíjalapok kezébe adják. Szlovákiában ugyanakkor újra kötelezővé teszik a pályakezdőknek, hogy belépjenek a második magánnyugdíjpillérbe, amelyet az előző kormány törölt el.