Emelkedő eurókamatok
Komoly esély van arra, hogy az euró és a svájci frank felértékelődik, ha az inflációs nyomás hatására a nyáron kamatot emel a svájci és az európai jegybank. Philipp Hildebrand, a Svájci Nemzeti Bank kormányzója ugyanis április végén az inflációs kockázatokról beszélt, amelynek tükrében arra lehet számítani, hogy júniusban a következő kamatszintről szóló ülésükön 0,25-ről 0,50 százalékra emelik a svájci jegybankárok az alapkamatot. Ha ez megtörténik, akkor a jelenleginél jóval magasabb frankárfolyamra kell felkészülni.
Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke múlt csütörtökön, az euró alapkamatának 1,25 százalékos szinten tartásáról döntő ülés után – a korábbiaktól eltérően – nem mondta, hogy ébren őrködnének az árstabilitás felett, így nem várható, hogy a jegybank a jövő hónapban emeli az alapkamatot. Az energia- és nyersanyagárak emelkedése miatt azonban júliusban már esély van a következő kamatemelésre, és ez az euró felértékelődését eredményezheti.
A magyar bankok a vállalati betéteknél és hiteleknél gyorsan, a lakossági konstrukcióknál lassabban követik a jegybankok által befolyásolt kamatváltozásokat. Érdeklődésünkre a Budapest Bank arról számolt be, hogy a vállalati üzletágában a hitelek és a betétek kamatait referencia-kamatlábhoz igazítják, melyeket a betéteknél heti, a hiteleknél pedig a szerződésben meghatározott gyakorisággal aktualizálnak. A lakossági üzletágban folyamatosan figyelik a kamatszintek alakulását és az alapján mérlegelnek. A hitelintézet lakossági betéti kamatait március vége óta nem változtatta, és jelenleg sem tervez módosítást.
Az OTP Bank negyedévente vizsgálja felül a forrásköltségeit, így a hitelintézet legkorábban június 1-jén módosítja devizakamatait. A bank lakossági ügyfelei részére áprilisban indult Tavaszi Megtakarítási Programjának egyes akciós betéteinél azonban csökkentették a kamatokat, újabb kamatmódosítást azonban a május 20-án záruló program végéig nem terveznek.
A CIB Bank április 27-én 2,75 százalékról 3,2-re emelte a CIB Classic Euró Betét kamatát 12 hónapos lekötésnél, elektronikus lekötésnél pedig 3,3 százalék érhető el a korábbi 2,85 helyett. A hitelintézet emellett az április 5-én bevezetett CIB Classic Plusz svájcifrank-betétjénél friss forrás elhelyezésekor 6 hónapos lekötésre 2 százalék, 12 hónapos lekötésre 2,5 százalék kamatot fizet. Az FHB Bank pedig az Euró 2000+ Betét 12 hónapos futamidőre járó kamatát növelte 3,5-ről 3,75 százalékra.
Ezzel együtt az elérhető devizakamatok finoman szólva sem csábítók: egyéves futamidőnél az elérhető legmagasabb kamat négyezer eurónál 3,50, ötezer svájci franknál pedig 2,50 százalék. Eközben az egy évre lekötött betétekre több bank is 7 százalékos kamatot fizet. Így eurónál 3,5, svájci franknál pedig 4,5 százalék kamatkülönbséget kellene a devizán elért árfolyamnyereségnek ellensúlyoznia. Aki devizába fekteti a pénzét, annak számlakezelési és devizaváltási költségekkel is számolnia kell. Ha átlagosan 1,5 százalékot kitevő költségekkel számolunk, akkor eurónál 5, svájci franknál 6 százalék árfolyam-nyereség ellensúlyozza a kamatkülönbséget és költségeket.
Ez azt jelenti, hogy annak érdemes devizában takarékoskodnia, aki a forint jelentős gyengülésére számít. Euróban például annak célszerű a pénzét tartania, aki szerint az uniós valuta árfolyama egy éven belül legalább 5 százalékkal, 13 forinttal, 279 fölé emelkedik. Svájci frankban pedig annak érdemes takarékoskodnia, aki szerint a svájci fizetőeszköz árfolyama egy éven belül legalább 6 százalékot erősödik, és árfolyama mintegy 13 forinttal 222 fölé nő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.